OECD-javaslat az esélyegyenlőség megteremtéséért

Tíz fő szakpolitikai javaslatot terjeszt elő az októberben megjelenő Ne legyen több iskolai kudarc! - Tíz lépés az oktatási esélyegyenlőség felé című, 2007-ben készült OECD-jelentés. Az Equity-projekt jelentése amellett érvel, hogy az oktatási rendszereknek igazságosnak és befogadónak kell lenniük felépítésükben, gyakorlataikban és az erőforrás-elosztásban.

  • Edupress

Az OECD 2004-2006-ban tematikus vizsgálatot folytatott az oktatási esélyegyenlőség (equity) témakörében. Tíz ország készített elemző jelentést a vizsgálat számára: Belgium (Flandria), Finnország, Franciaország, Magyarország, Norvégia, Oroszország, Szlovénia, Spanyolország, Svédország, Svájc. Öt ország vállalkozott nemzetközi szakértői delegáció fogadására: Finnország, ##KERETES## Magyarország, Norvégia, Spanyolország, Svédország. A delegációk ajánlásokat tartalmazó szakértői jelentést készítettek.A program számára készített magyar háttérjelentést és a Magyarországra vonatkozó OECD szakértői jelentést az Oktatási és Kulturális Minisztérium 2007-ben Méltányosság az oktatásban címmel jelentette meg.A jelentés három blokkban tíz ajánlást fogalmaz meg, amelyek csökkentenék az iskolai kudarcot és a kimaradást, a társadalmat igazságosabbá tennék, és elkerülhetővé válnának azok a nagy társadalmi költségek, amelyeket a kevés alapkészséggel rendelkező, peremhelyzetbe kerülő felnőttek jelentenek.A jelentés úgy tesz javaslatokat kiemelt célokra, hogy a költségvetési korlátokon belül maradjanak a költségek, figyelembe véve a közkiadásokat érintő kényszereket - közölte az Oktatási és Kulturális Minisztérium. A javaslatok tényleges költségeire vagy megtakarításaira nincsenek becslések, mivel azok a nemzeti sajátosságoktól függenek.A jelentés részletesebb ismertetése

itt

olvasható.(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu