Hatvanan a tandíj ellen Kecskeméten

Kecskeméten is tüntettek a tandíj ellen szeptember 20-án. A Fidelitas helyi szervezete kezdeményezte Kecskemét főterén a tüntetést, melyen 50-60 demonstráló vett részt.

  • Edupress

A Fidelitas kecskeméti szervezetének elnöke, Bern Andrea első felszólalóként így fogalmazott: "Arató Gergely, az oktatási minisztérium MSZP-s államtitkára 2004-ben kijelentette, hogy nem lesz tandíj, majd megszavazta a tandíj bevezetését is tartalmazó törvénymódosítást." Az elnök továbbá beszélt a jelentkezői létszámcsökkenésről, ami idén 20 százalékos volt. Álláspontja szerint ennek a jelentős csökkenésnek az egyre súlyosbodó gazdasági helyzet az oka, valamit a 2008-ban bevezetett tandíj hatása is érezhető már a jelentkezők számában. Balogh Bálint, a Fidelitas országos alelnöke folytatta a szónoklatot, a tandíj bevezetése mellett a tanulókat sújtó egyéb intézkedésekről beszélt, így az utazási kedvezmények csökkentését és a kollégiumi díjak növekedését említette.Az alelnök így fogalmazott "A tandíj bevezetése után egy közalkalmazott havi bérét kell egy felsőoktatásban tanuló diák költségeire fordítani."Balogh állítása alátámasztásaként az Edupressnek így nyilatkozott "közalkalmazottként pár éve dolgozó személy, vagy az egészségügyben 11 éve dolgozó műtő-asszisztens nettó 80 ezer forintos jövedelmet vihet haza havonta. Egy felsőoktatásban tanuló hallgatónak a tandíjjal, a lakhatási-, utazási-, menza-, tankönyv költségekkel együtt megközelítőleg ugyanennyi, 80 ezer forintos kiadása van" -mondta.A Fidelitas alelnöke egyelőre nem hisz abban, hogy az intézmények a fejlesztési részhozzájárulásból (tandíj) származó összeg felét valóban ösztöndíjakra fordítanák. Szerinte a költségvetés katasztrofális állapotban van, ezeket a réseket próbálja a kormány a tandíjjal betömködni."Az utóbbi időben a kormányzati kommunikációban és ezzel szemben a megvalósult intézkedésekben akkora a hézag, hogy hiszem, ha látom" - fogalmazott. "A tandíj bevezetését is tagadta a kormány, mégis bevezette." (Forrás: Híradó, EduPress)(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

A szakképzést választó diákok egy része már az iskolában szakmát váltana

A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.

Megalakulása óta közel 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar

2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.

Ötödik és nyolcadik osztály között veszik el a tanulási kedv: 6+6-os iskolarendszert javasolnak a szakértők

A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.

Vidnyánszky Attila bocsánatot kért az SZFE átalakításáért, majd felsorolta, miért volt jó a modellváltás

Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.