Úgy tűnik, véget ért a magyar könyvpiac 2008 óta tartó zsugorodása, az idén enyhe növekedésről számoltak be a...
Úgy tűnik, véget ért a magyar könyvpiac 2008 óta tartó zsugorodása, az idén enyhe növekedésről számoltak be a könyvpiac szereplői - mondta el Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöke az MTI-nek. Hozzátette: jövőre a tankönyvpiac államosítása következtében várhatóan drámaian csökken majd a könyves ágazat forgalma.
A szervezet elnöke szerint öt év óta az idén fordult elő először, hogy a könyvpiac szereplői növekvő forgalomról számoltak be. Rámutatott, hogy bár pontos adataik még nincsenek, és az év legfontosabb könyvkereskedelmi időszaka, az őszi-karácsonyi könyvvásár sem ért véget, az eddigi beszámolók azt mutatják, az idén nemcsak nominálisan növekedett, hanem valóban fellendült a könyvforgalom. "Valóságos növekedésről csak akkor beszélhetünk, ha a könyvforgalom az infláció felett növekszik" - hangsúlyozta a vezető, hozzátéve, hogy jelenleg négyszázalékos nominális emelkedéssel számolnak.
Zentai Péter László az idei év negatív változásai között említette a tankönyvforgalmazás államosítását, amely nagy kárt okozott a könyvkiadásnak is. "Egy olyan cégbe szervezték a feladatot, amelyről a kezdettől fogva tudni lehetett, hogy nem lesz képes hiánytalanul ellátni azt, hiszen az eredeti feladatát, a könyvtárellátást sem tudta teljesen sikeresen művelni" - utalt az elnök a Könyvtárellátó Nonprofit Kft-re (Kello).
A tankönyvforgalmazás államosításával a könyvszakma elesett a nyár végi, ősz eleji bevételeitől. "Ezzel nagyon komoly financiális vákuum jött létre, a könyvkereskedők nagy része eladósodott, a kifizetések pedig tovább tolódtak" - tette hozzá. Mint megjegyezte, a Kello nem tudta ellátni a Márai-program által rárótt feladatait sem, így mintegy 200 millió forintot nem fizettek ki a kiadóknak, a könyves vállalkozásoktól pedig nem kerültek el a könyvek a könyvtárakba.
"Mellbevágó élménynek" nevezte az elnök azt is, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) október végén összesen hetvenmillió forintos bírságot szabott ki négy könyvterjesztő vállalkozásra, mert úgy ítélte meg, hogy azok versenykorlátozó megállapodásokat kötöttek kiadókkal. Zentai Péter László szerint a hivatal olyan eljárásért büntetett, amelyért nem a könyves vállalkozások a felelősek, hiszen ők az évszázados könyvkereskedői szokásjognak megfelelően, a kiadók által megszabott áron értékesítették a könyveket a hazai könyvpiacra jellemző bizományosi rendszerben.
"A tulajdonos szabja meg az általa birtokolt termék árát, a bizományosi rendszer így működik. Nemcsak nálunk, hanem az unió 18 országában" - mutatott rá az elnök, aki szerint mindez elkerülhető lett volna, ha a kormány előveszi a MKKE által hat éve kidolgozott törvényjavaslatot. Szerinte a GVH döntése a teljes magyar könyvkiadást kriminalizálta.
Zentai Péter László élesen bírálta a tankönyvkiadás államosítását is, amely mintegy ötven kiadót hoz lehetetlen helyzetbe és több száz tankönyvíró megélhetését veszélyezteti. Az elnök szerint ráadásul a versenyhelyzet kiiktatása minőségromlást fog okozni. A Tankönyves Vállalkozók Országos Testülete levélben kéri a köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a kedden elfogadott törvényt: erről itt olvashattok.
Hangsúlyozta: a tankönyvkiadók kemény piaci versenyben, saját anyagi befektetéseikkel vívták ki pozícióikat. A magyar tankönyvkiadás eredményességét mutatja, hogy az elmúlt két évben kétszer is magyar tankönyvet választottak Európa legjobbjának a frankfurti könyvvásáron - hangsúlyozta az elnök, aki szerint hiába mutat az idén eredményeket a könyvpiac, jövőre várhatóan drámaian, 16 milliárd forinttal csökken a könyves ágazat forgalma a tankönyvpiac államosítása következtében.
Az elnök az idei év sikereként említette, hogy a Nemzeti Kulturális Alapnál 100 millió forintos keretösszegben pályázatot írtak ki a szakkönyvek, tudományos művek, lexikonok, szótárak, valamint az egyéb, felsőoktatásban használatos kiadványok támogatására, az ágazat ugyanis évek óta mélyrepülésben volt. "Hogy a romlást meg tudta-e állítani ez a támogatás, csak a részletes statisztikából fog kiderülni" - tette hozzá.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
