16 milliárddal csökken a könyvpiac forgalma a tankönyvkiadás államosítása miatt

Úgy tűnik, véget ért a magyar könyvpiac 2008 óta tartó zsugorodása, az idén enyhe növekedésről számoltak be a...

  • MTI
Fazekas István

Úgy tűnik, véget ért a magyar könyvpiac 2008 óta tartó zsugorodása, az idén enyhe növekedésről számoltak be a könyvpiac szereplői - mondta el Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöke az MTI-nek. Hozzátette: jövőre a tankönyvpiac államosítása következtében várhatóan drámaian csökken majd a könyves ágazat forgalma.

A szervezet elnöke szerint öt év óta az idén fordult elő először, hogy a könyvpiac szereplői növekvő forgalomról számoltak be. Rámutatott, hogy bár pontos adataik még nincsenek, és az év legfontosabb könyvkereskedelmi időszaka, az őszi-karácsonyi könyvvásár sem ért véget, az eddigi beszámolók azt mutatják, az idén nemcsak nominálisan növekedett, hanem valóban fellendült a könyvforgalom. "Valóságos növekedésről csak akkor beszélhetünk, ha a könyvforgalom az infláció felett növekszik" - hangsúlyozta a vezető, hozzátéve, hogy jelenleg négyszázalékos nominális emelkedéssel számolnak.

Zentai Péter László az idei év negatív változásai között említette a tankönyvforgalmazás államosítását, amely nagy kárt okozott a könyvkiadásnak is. "Egy olyan cégbe szervezték a feladatot, amelyről a kezdettől fogva tudni lehetett, hogy nem lesz képes hiánytalanul ellátni azt, hiszen az eredeti feladatát, a könyvtárellátást sem tudta teljesen sikeresen művelni" - utalt az elnök a Könyvtárellátó Nonprofit Kft-re (Kello).

A tankönyvforgalmazás államosításával a könyvszakma elesett a nyár végi, ősz eleji bevételeitől. "Ezzel nagyon komoly financiális vákuum jött létre, a könyvkereskedők nagy része eladósodott, a kifizetések pedig tovább tolódtak" - tette hozzá. Mint megjegyezte, a Kello nem tudta ellátni a Márai-program által rárótt feladatait sem, így mintegy 200 millió forintot nem fizettek ki a kiadóknak, a könyves vállalkozásoktól pedig nem kerültek el a könyvek a könyvtárakba.

"Mellbevágó élménynek" nevezte az elnök azt is, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) október végén összesen hetvenmillió forintos bírságot szabott ki négy könyvterjesztő vállalkozásra, mert úgy ítélte meg, hogy azok versenykorlátozó megállapodásokat kötöttek kiadókkal. Zentai Péter László szerint a hivatal olyan eljárásért büntetett, amelyért nem a könyves vállalkozások a felelősek, hiszen ők az évszázados könyvkereskedői szokásjognak megfelelően, a kiadók által megszabott áron értékesítették a könyveket a hazai könyvpiacra jellemző bizományosi rendszerben.

"A tulajdonos szabja meg az általa birtokolt termék árát, a bizományosi rendszer így működik. Nemcsak nálunk, hanem az unió 18 országában" - mutatott rá az elnök, aki szerint mindez elkerülhető lett volna, ha a kormány előveszi a MKKE által hat éve kidolgozott törvényjavaslatot. Szerinte a GVH döntése a teljes magyar könyvkiadást kriminalizálta.

Zentai Péter László élesen bírálta a tankönyvkiadás államosítását is, amely mintegy ötven kiadót hoz lehetetlen helyzetbe és több száz tankönyvíró megélhetését veszélyezteti. Az elnök szerint ráadásul a versenyhelyzet kiiktatása minőségromlást fog okozni. A Tankönyves Vállalkozók Országos Testülete levélben kéri a köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a kedden elfogadott törvényt: erről itt olvashattok.

Hangsúlyozta: a tankönyvkiadók kemény piaci versenyben, saját anyagi befektetéseikkel vívták ki pozícióikat. A magyar tankönyvkiadás eredményességét mutatja, hogy az elmúlt két évben kétszer is magyar tankönyvet választottak Európa legjobbjának a frankfurti könyvvásáron - hangsúlyozta az elnök, aki szerint hiába mutat az idén eredményeket a könyvpiac, jövőre várhatóan drámaian, 16 milliárd forinttal csökken a könyves ágazat forgalma a tankönyvpiac államosítása következtében.

Az elnök az idei év sikereként említette, hogy a Nemzeti Kulturális Alapnál 100 millió forintos keretösszegben pályázatot írtak ki a szakkönyvek, tudományos művek, lexikonok, szótárak, valamint az egyéb, felsőoktatásban használatos kiadványok támogatására, az ágazat ugyanis évek óta mélyrepülésben volt. "Hogy a romlást meg tudta-e állítani ez a támogatás, csak a részletes statisztikából fog kiderülni" - tette hozzá.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.