Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Úgy tűnik, véget ért a magyar könyvpiac 2008 óta tartó zsugorodása, az idén enyhe növekedésről számoltak be a...

Úgy tűnik, véget ért a magyar könyvpiac 2008 óta tartó zsugorodása, az idén enyhe növekedésről számoltak be a könyvpiac szereplői - mondta el Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöke az MTI-nek. Hozzátette: jövőre a tankönyvpiac államosítása következtében várhatóan drámaian csökken majd a könyves ágazat forgalma.
A szervezet elnöke szerint öt év óta az idén fordult elő először, hogy a könyvpiac szereplői növekvő forgalomról számoltak be. Rámutatott, hogy bár pontos adataik még nincsenek, és az év legfontosabb könyvkereskedelmi időszaka, az őszi-karácsonyi könyvvásár sem ért véget, az eddigi beszámolók azt mutatják, az idén nemcsak nominálisan növekedett, hanem valóban fellendült a könyvforgalom. "Valóságos növekedésről csak akkor beszélhetünk, ha a könyvforgalom az infláció felett növekszik" - hangsúlyozta a vezető, hozzátéve, hogy jelenleg négyszázalékos nominális emelkedéssel számolnak.
Zentai Péter László az idei év negatív változásai között említette a tankönyvforgalmazás államosítását, amely nagy kárt okozott a könyvkiadásnak is. "Egy olyan cégbe szervezték a feladatot, amelyről a kezdettől fogva tudni lehetett, hogy nem lesz képes hiánytalanul ellátni azt, hiszen az eredeti feladatát, a könyvtárellátást sem tudta teljesen sikeresen művelni" - utalt az elnök a Könyvtárellátó Nonprofit Kft-re (Kello).
A tankönyvforgalmazás államosításával a könyvszakma elesett a nyár végi, ősz eleji bevételeitől. "Ezzel nagyon komoly financiális vákuum jött létre, a könyvkereskedők nagy része eladósodott, a kifizetések pedig tovább tolódtak" - tette hozzá. Mint megjegyezte, a Kello nem tudta ellátni a Márai-program által rárótt feladatait sem, így mintegy 200 millió forintot nem fizettek ki a kiadóknak, a könyves vállalkozásoktól pedig nem kerültek el a könyvek a könyvtárakba.
"Mellbevágó élménynek" nevezte az elnök azt is, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) október végén összesen hetvenmillió forintos bírságot szabott ki négy könyvterjesztő vállalkozásra, mert úgy ítélte meg, hogy azok versenykorlátozó megállapodásokat kötöttek kiadókkal. Zentai Péter László szerint a hivatal olyan eljárásért büntetett, amelyért nem a könyves vállalkozások a felelősek, hiszen ők az évszázados könyvkereskedői szokásjognak megfelelően, a kiadók által megszabott áron értékesítették a könyveket a hazai könyvpiacra jellemző bizományosi rendszerben.
"A tulajdonos szabja meg az általa birtokolt termék árát, a bizományosi rendszer így működik. Nemcsak nálunk, hanem az unió 18 országában" - mutatott rá az elnök, aki szerint mindez elkerülhető lett volna, ha a kormány előveszi a MKKE által hat éve kidolgozott törvényjavaslatot. Szerinte a GVH döntése a teljes magyar könyvkiadást kriminalizálta.
Zentai Péter László élesen bírálta a tankönyvkiadás államosítását is, amely mintegy ötven kiadót hoz lehetetlen helyzetbe és több száz tankönyvíró megélhetését veszélyezteti. Az elnök szerint ráadásul a versenyhelyzet kiiktatása minőségromlást fog okozni. A Tankönyves Vállalkozók Országos Testülete levélben kéri a köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a kedden elfogadott törvényt: erről itt olvashattok.
Hangsúlyozta: a tankönyvkiadók kemény piaci versenyben, saját anyagi befektetéseikkel vívták ki pozícióikat. A magyar tankönyvkiadás eredményességét mutatja, hogy az elmúlt két évben kétszer is magyar tankönyvet választottak Európa legjobbjának a frankfurti könyvvásáron - hangsúlyozta az elnök, aki szerint hiába mutat az idén eredményeket a könyvpiac, jövőre várhatóan drámaian, 16 milliárd forinttal csökken a könyves ágazat forgalma a tankönyvpiac államosítása következtében.
Az elnök az idei év sikereként említette, hogy a Nemzeti Kulturális Alapnál 100 millió forintos keretösszegben pályázatot írtak ki a szakkönyvek, tudományos művek, lexikonok, szótárak, valamint az egyéb, felsőoktatásban használatos kiadványok támogatására, az ágazat ugyanis évek óta mélyrepülésben volt. "Hogy a romlást meg tudta-e állítani ez a támogatás, csak a részletes statisztikából fog kiderülni" - tette hozzá.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).