Hat év alatt több mint 150 ezer gyermek szorult ki a szociális gyermekvédelmi kedvezményezetti körből, jelentős...
Hat év alatt több mint 150 ezer gyermek szorult ki a szociális gyermekvédelmi kedvezményezetti körből, jelentős részük így elesik az ingyenes étkezéstől és a térítésmentes tankönyvtől is - írja a Magyar Nemzet.
Ez amiaztt történhetett, mert a gyermekvédelmi kedvezmény az öregséginyugdíj-minimumhoz kötött, aminek mértéke kilenc éve változatlan. A jogosultsági küszöb stagnálása szorította ki a gyerekeket a cikk szerint.
Mára odáig fajult a helyzet, hogy a minimálbérből élő, egyedülálló szülő gyermeke nem jogosult a kedvezményre, ahogy az a kétgyermekes család sem, ahol a szülők minimálbért keresnek, mivel így már több ezer forinttal átlépik a jogosultsági határt - írja a lap.
Az óvodai ingyenes étkeztetésnek a feltétele, hogy a családban az egy főre jutó nettó jövedelem ne lépje túl a minimálbér 130 százalékát. Az általános iskolában azonban már más mutató alapján állapítják meg a rászorultságot. Itt már a nyugdíjminimum a döntő, ennek a 130 százalékát nem haladhatja meg az egy főre jutó jövedelem mértéke.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
