Sorban tűnnek az állami főiskolák: így váltunk 29 egyetem országává

Augusztustól - egy kivétellel - eltűnnek az állami főiskolák, akkor olvad ugyanis a Semmelweis Egyetembe az konduktorokat képző Pető András Főiskola. Egyetlen állami főiskola van csak a gáton, és annak sincs könnyű dolga.

  • Eduline
stiller

Augusztustól a Pető András Főiskola a Semmelweis Egyetembe olvad, ezzel pedig gyakorlatilag leáldozott az állami főiskoláknak. Az intézményi kategória utolsó képviselője a bajai Eötvös József Főiskola, ugyanakkor ez az intézmény sincs könnyű helyzetben, miután egy, a múlt év végén lényegében titokban meghozott döntéssel lecsapták két legfontosabb intézetét, vízgazdálkodási képzéseit pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez rendelték.

Így váltunk főiskolamentes országgá

2016 szeptemberében már csak három állami főiskola működött (a Pető, az Eötvös és a Táncművészeti), ugyanis addigra minden ilyen intézmény alkalmazott tudományok egyetem rangot kapott. Több intézmény azután kapta meg a titulust, miután fuzionált. Ilyen volt a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola és az egri Eszterházy Károly Főiskola, illetve a Kecskeméti Főiskola és a Szolnoki Főiskola. Előbbi párosból jött létre az Eszterházy Károly Egyetem, utóbbiakból pedig a Pallasz Athéné Egyetem.

Az alkalmazott tudományok egyeteme ranggal lényegében a főiskola és az egyetem közé akartak lőni a döntéshozók, ennek ellenére olyan laza feltételeket szabtak a váltáshoz, hogy a fenti intézményeken kívül minden állami főiskola simán megugrotta a mércét. Ehhez annyit kellett tenniük, hogy legalább négy alap- és két mesterszakot indítsanak, legyen idegen nyelvi képzésük, tudományos diákkörük, két szakon duális képzésük, és az oktatóik legalább 45 százaléka rendelkezzen tudományos fokozattal.

Alkalmazott tudományok egyeteme

A felsőoktatási törvény kikötéseinek megfelelve jelenleg a következő intézmények tartoznak az alkalmazott tudományok egyeteme kategóriába:

- Budapesti Gazdasági Egyetem

- Budapesti Metropolitan Egyetem (magán)

- Dunaújvárosi Egyetem

- Eszterházy Károly Egyetem (a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola és az Eszterházy Károly Főiskola összeolvadása után)

- Nyíregyházi Egyetem

- Pallasz Athéné Egyetem (a Kecskeméti Főiskola és a Szolnoki Főiskola összeolvadása után)

- Zsigmond Király Egyetem (magán)

Mivel végül egyik exfőiskola sem vette be új nevébe az "alkalmazott tudományok" kifejezést, ezek az intézmények már egyetemként hirdethetik képzéseiket - a tavalyi adatok alapján az új név több elsőévest vonzott a szakokra. Egyes intézményeknél felmerült, hogy a külföldi partnerkeresésben lehet haszna, ha a University of Applied Science titulust használják, ugyanakkor a Magyar Rektori Konferencia - amely egyébként testületileg támogatta a váltást - tájékáról olyan hangokat is lehetett hallani, hogy megtévesztő egyetemnek nevezni az addigi főiskolákat.

A Magyar Táncművészeti Főiskola kimaradt az átalakulási hullámból, az intézmény nem alkalmazott tudományok egyeteme, hanem "sima" egyetemi címet kapott idén februártól.

Ahogy az állami főiskolák eltűnnek, úgy kapnak lehetőséget a magánkézben lévő hasonló intézmények - legalábbis gondolhatnánk. Ugyanakkor a magánfőiskolák 2012 óta egyetlen, állami ösztöndíjjal támogatott hallgatót sem vehetnek fel alapképzéseikre, a kormányzati döntés miatt sok intézményben - aligha meglepő módon - visszaesett a hallgatói létszám.

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.