Űrkutatási szak indul a Lomonoszovon, de diplomás űrhajósokat is toboroznak

Nyílt pályázaton keres űrhajósokat a holdutazáshoz a Roszkoszmosz - jelentette be az orosz űrkutatási vállalat igazgatóhelyettese. Űrkutatási szak is indul.

  • MTI
MTI / EPA / Jurij Kocsetkov

A már kedden elkezdődött és az év végéig tartó válogatáson átjutó jelentkezők a Fegyeracija típusú űrhajó első repülésein vesznek majd részt, és indulhatnak útra később a Hold felé.

A Roszkoszmosz honlapján közölt felvételi feltételek szerint a feladatra olyan, 35 évnél fiatalabb orosz állampolgárok jelentkezést várják, akik mérnöki, tudományos vagy repülési szakdiplomával rendelkeznek, valamint tapasztalatokat szereztek a repülőgép- és a rakétagyártásban, illetve az űriparban.

Viktor Szadovszkij, a Lomonoszov Moszkvai Állami Egyetem rektora ugyancsak kedden közölte, hogy a felsőoktatási intézmény szeptembertől mintegy 100 hallgatót vesz fel űrkutatási szakára. A kar összehangolja majd tevékenységét a szakterületen működő cégekkel és intézményekkel, többek között a Roszkoszmosszal, az Enyergija űrrakéta-építő vállalattal és az Űrkutatási Intézettel.

A Lomonoszov egyetem tavaly novemberben jelentette be, hogy űrkutatási szakot készül indítani, amelyen űrhajósokat és más szakembereket fognak képezni az ágazat számára.

Szemétbörtön lassíthatja az űr felfedezését
Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.