Újabb amerikai egyetem jön Magyarországra, aláírták a megállapodást

A magyar kormány és Indiana állam közötti felsőoktatási megállapodást írtak alá, amelynek nyomán egy újabb amerikai egyetem indíthatja el képzési programját Budapesten - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

  • MTI
Shutterstock

A tárcavezető kifejtette: Magyarországnak kőkemény küzdelemben kell helytállnia a világgazdaság drámai változásai közepette, így az ország versenyképességét alapvetően határozza meg a felsőoktatás minősége, az, hogy milyen szakembereket tud képezni a magyar felsőoktatás. 

Ezért Magyarországnak az az érdeke, hogy a magyar felsőoktatási intézmények világszínvonalat képviselő külföldi egyetemekkel építsenek ki együttműködést - mutatott rá.

Közölte: az Indiana államban működő Notre Dame Egyetem az Egyesült Államokban az egyik legkomolyabb presztízzsel rendelkező felsőoktatási intézmény, amely 176 éves történelemre tekint vissza, és a 2018-as világranglistán a 150. helyet foglalja el.

Szijjártó Péter felidézte: a Notre Dame Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem között hosszú, két évtizedes múltra visszatekintő oktatási együttműködés van, amely korábban kisebb közös programok elindításáról, oktatócseréről szólt. 

Kiemelte: ahhoz, hogy az egyetemek együttműködése újabb szintre léphessen, és a Notre Dame Egyetem elindíthassa képzéseit Budapesten, az új felsőoktatási törvény értelmében államközi megállapodást kellett kötni, amelyet Eric Holcomb indianai kormányzóval aláírtak.

Újabb amerikai egyetem jöhet Magyarországra, már elkezdődtek a tárgyalások

Jövő szeptembertől egy újabb amerikai egyetem indíthatja el a képzési programját Budapesten - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek pénteken New Yorkban. A tárcavezető kifejtette: az Egyesült Államok egyik legnagyobb tradícióval rendelkező egyeteme, az Indiana államban működő Notre Dame Egyetem, amely a világranglista 150.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.