Így tanulhattok külföldön teljesen ingyen - minden a görög felsőoktatásról

Idén érettségiztek vagy diplomáztok, és külföldi továbbtanulásban gondolkodtok? Cikksorozatunkban megnézzük, milyen az egyes országok felsőoktatási rendszere és hogyan jelentkezhettek. Kilencedik rész: Görögország.

  • Eduline
A National Technical University of Athens
Wikipedia

Európa sok államához hasonlóan Görögországban is ingyenes a felsőoktatás az alapképzési szinten, illetve néhány mesterképzésen is. A családotok pénzügyi helyzetétől függően ingyenes szállást, illetve étkezést is biztosíthat az adott egyetem.

Több tucat angol nyelvű képzés közül válaszhattok: az alapszakok 3-4 évesek, a mesterszakok egy-kétévesek - a teljes idejű képzés mellett ugyanakkor sok szakon van lehetőség részidőben vagy távoktatási formában tanulni.

Görögországban 49 állami egyetem működik: a listát itt nézhetitek meg, az alapszakokat itt, a mesterképzéseket pedig itt böngészhetitek.

Ezek Görögország legjobb egyetemei
Quacquarelli Symonds 2014/2015-ös világrangsorának top 500-as listájára négy görög intézmény került fel. A legjobb, 441-450. helyen a National Technical University of Athens végzett, a Krétai Egyetem (University of Crete) pedig a 451-460. lett. Az Aristotle University of Thessaloniki a 461-470., a National and Kapodistrian University of Athens pedig a 491-500. helyet szerezte meg a listán.

A képzések többsége szeptemberben, illetve keresztfélévben, februárban is indul. Igazolnotok kell az angol nyelvtudásotokat (általában TOEFL- vagy IELTS-vizsgát kérnek), sok szakon pedig ajánlásokat is kérnek. Az alapszakok többségére július végéig-augusztus elejéig kell jelentkezni.

További információt a jelentkezésről és a felsőoktatási rendszerről a Study in Greece, illetve a Study in Europe oldalon találtok.

Külföldi továbbtanulás, teljesen ingyen

Németország

Ausztria

Dánia

Svédország

Skócia

Norvégia

Írország

Finnország

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.