Az Oxford az egyik leghíresebb egyetem a világon, ami mindig benne van a felsőoktatási rangsorok első 10 helyezettjében. Több tízezren próbálnak bejutni, a felvételi része pedig egy elbeszélgetés is. Két hét alatt 24 ezer interjút nyomnak le az egyetem professzorai és nem csak olyan kérdéseket tesznek fel, hogy mi a kedvenc színed vagy hogy miért akarsz éppen arra az egyetemre járni. Most először tárták a nyilvánosság elé, milyen kérdésekre számíthatnak a felvételizők.

Mint kiderült, a legnagyobb egyetemek - így a Cambridge, Harvard, Yale - hasonló kérdéseket tesznek fel. Az összes egyetemen azzal indítanak, hogy miért is azt a szakot választotta a jelentkező, miért azt az egyetemet, mit olvasott legutóbb vagy hogyan is képzeli el a jövőjét az egyetem elvégzése után. De ennél bizarrabb kérdések is felmerülnek. Ezekből szemezgettünk.

Irodalom szakosoknak: JK Rowling nemrégiben adott ki egy felnőtteknek szóló könyvet a Harry Potter-könyvek hatalmas sikere után. Mit gondol, mennyire másabb gyerekkönyvet írni, mint felnőtteknek szólót, és miben tér el a két stílus?

Ezzel a kérdéssel nem csak az irodalmi tájékozottságot mérik le, hanem azt is, mennyire képes a felvételiző elgondolkodva olvasni, mennyire képes több szemszögből is megvizsgálni egy tárgyat és képes-e a kritikus látásmódra. Lucinda Rumsey, az Oxford irodalmi tanszékének vezetője az iskola honlapján azt is elmondta, direkt a Harry Pottert választotta, mert azt mindenki ismeri és attól fél, ha Shakespeare-ről kérdezné őket, sokaknak nagy hiányosságai lennének, amik negatívan befolyásolnák a döntését.

Töriseknek: Melyik az a múltbeli személy, akivel legszívesebben interjút készítene és miért? A nagy egyetemekre felvételizők tudják, hogy ez nem egy jó-rossz típusú kérdés, itt lényegét tekintve nem tudnak hibázni, viszont jól kell tudni érvelni, miért éppen azt a személyt választanák. A tanárokat leginkább az érdekli, mit szeretnének megtudni a hallgatók, abból ugyanis számos következtetést le tudnak vonni. „I. Erzsébettel vagy Winston Churchill-lel találkozni izgalmas lenne, de ha a felvételiző a vezetési stílusukról faggatná őket, az nem lenne szerencsés. Mert ha azt akarja megtudni, célszerűbb megkérdezni egy szolgát vagy a kabinet egy tagját” – mondta az Oxford egy tanára.

Mit gondolsz, egy angolszakos hallgatót miért érdekelheti az a tény, hogy a Coronation Street sorozat már 50 éve fut? Elsősorban azért érdekes a sorozat, mert egy popkulturális mixet ad, valamint azt tudják lemérni ez által, hogy a hallgató képes-e az irodalmi elemzési szempontokat a média világára is ráilleszteni. A történetmesélés technikája is jó vitaindító szempont.

Az informatikai képzésre jelentkezők olyan feladatot kapnak, hogyan osztoznak a kalózok. Egy 7 kalózból álló csoportnak 100 aranya van. El kell dönteniük, hogyan osztozzanak meg a zsákmányon úgy, hogy közben betartják a kalózok szabályait: a kalózok vezére tesz javaslatot először a zsákmány elosztására, hogy kinek mennyit adna. Ezután szavaznak arról, hogy elfogadják-e a javaslatot. Ha kevesebb, mint a fele szavaz igennel, akkor nem fogadják el és bedobják a tengerbe a javaslatot tevőt és kezdik elölről. Az összes kalóz elsősorban a túlélésre törekszik, a lehető legtöbb pénzt akarja megszerezni, kegyetlenek – tehát minél több hullát akarnak – és az ajánlat elfogadásához elég az 50 százalékos szavazat. Mi fog történni ilyen feltételek mellett?

Modern nyelvek szakosoknak olyan kérdést adnak fel, hogy mit gondolnak, egy versnek mindenképpen érthetetlennek kell lennie? A felvételiztetők erre mindenképpen egyenes választ várnak, arra kíváncsiak ugyanis, hogy ki mer-e állni a saját véleménye mellett, vagy inkább azt mondja, amit szerinte hallani akarnak a tanárok. De azt is megkérdezik a jelöltektől, hogy mi a nyelv. Erre a jelöltek többsége azt feleli, hogy szeretik a nyelvet, szeretnének megtanulni például spanyolul, mert az a szeretet nyelve, de a tanárok inkább arra kíváncsiak, a diákok belegondoltak-e abba, hogyan változott a jelentéstan, miért éppen azt jelenti a „nyelv”, amit ma jelent. Erre persze a felvételin még úgysem tudnak válaszolni, de a professzorok legalább látják, hogy szeretnek gondolkodni.