Nemi erőszak a gólyatáborban: 2013-ban is történt hasonló eset

Nem példa nélküli, ami az ELTE Tanító- és Óvóképző Karának gólyatáborában történt, 2013-ban az egyik fővárosi jogi kar gólyatáborában is nemi erőszakot követett el egy hallgató - írja az Index. A lapnak a nemi erőszak áldozata mesélte el, mi történt vele.

  • Eduline

Az Indexnek azt mondta, a hangulat, amit a szervezők a gólyatáborokban kialakítanak, megkönnyíti a szexuális bűncselekmények elkövetését. „Sokat gondolkoztam ezen. Minden egyes apró pont összefügg. Hogy milyen dalokat énekeltetnek, hogy milyen programok vannak, és ebből tud kigyűrűzni egy-egy olyan történet, mint az enyém" - tette hozzá.

Az elsőéves lány elmondta: azon az estén sokat ivott, de nem többet, mint bárki más, ennek ellenére egyedül ő lett rosszul - erősen gyanakszik, hogy belekevertek valamit az italába. A szobájában tért magához, egy elsőéves fiú ült rajta. Amikor a lány kapálózni kezdett, az erőszakoló lefogta a kezét, a fejét pedig visszanyomta a párnára - bár behatolásra vagy durvább bántalmazásra nem került sor, a szexuális erőszak mint bűncselekmény megtörtént.

A lány másnap szólt a szervezőknek, a HÖK-ösök pedig nyomozni kezdtek: a biztonsági felvételen jól látszik, ahogy az erőszakoló bemegy a lány szobájába. Szexuális erőszakért az új Btk. szerint kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés jár, a randidrogok használata („szexuális erőszak elkövetéséhez szükséges vagy azt könnyítő feltételek″ biztosítása) pedig most már önmagában is bűncselekmény, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Az áldozatok kímélete miatt azonban kizárólag magánindítványra indul eljárás.

Képünk illusztráció
hvg.hu

A HÖK-ösök megkérdezték a lánytól, mint szeretne tenni, "de maradjunk annyiban, elég erőteljesen próbáltak afelé terelni, hogy ne akarjak semmit, és ne legyen botrány. Más kérdés, hogy én bíróságra ezt nem akartam vinni. Ha máshogy állnak hozzá, és azt mondják, támogatunk, csináld, legyen legalább fegyelmi eljárás az egyetemen belül, talán én is máshogy léptem volna. Így csak annyit mondtam, hogy küldjék haza a táborból. Ez megtörtént".

Az Index azt írja, a HÖK-ösök összehívtak egy válságtanácskozást a csoportvezetőkkel, ahol kiadták a parancsot: bárki kérdezi, nem történt semmi, ez csak egy pletyka.

A lánynak azzal érveltek, hogy az ő érdekében kell hallgatnia mindenkinek.

A tavalyi szervezők közül többen máig ott ülnek a hallgatói önkormányzat vezetésében, a HÖK-vezető egy másik botrányba belebukott. A lány nem gondolja, hogy magáért az erőszakért bármelyikük is felelős, de azt igen, hogy a vizsgálat elszabotálása miatt az alkalmasságuk megkérdőjeleződött.

A hallgatónak ráadásul a gólyatábor végén a csoportvezetők kezébe nyomták az órabeosztását: minden egyes kurzusra az erőszakolóval együtt kellett volna járnia. Többször is hiába kérte őket, hogy legalább most segítsenek neki – végül egy új HÖK-vezető volt az, aki elintézte, hogy Mira és az elkövető külön csoportokba kerüljenek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.