Sikkasztott a Corvinus hallgatói önkormányzata?

Súlyos vádak érték a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) hallgatói önkormányzatát, amely ellen sikkasztás és csalás miatt tett feljelentést a a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi). Egy vizgálat során ugyanis kiderült, hogy a HÖK csak 2012-ben több mint 27 millió forinttal nem tud elszámolni rendezvényei után - írja a Magyar Nemzet.

  • Eduline
stiller

A HÖK gazdálkodását vizsgálta a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, amikor fény derült a visszásságokra. A Magyar Nemzet információi szerint a Corvinus hallgatói önkormányzata 2009 és 2012 között összesen 153 millió forintból gazdálkodott, s 2011-ben valamint 2012-ben a kiadások több mint felét a különböző általuk szervezett rendezvények költségei tették ki.

Ezek kiadásairól és bevételeiről azonban a HÖK csak rendkívül hiányosan tudott elszámolni annak ellenére, hogy a bevételek teljes összegét be kellett volna fizetnie az egyetem számlájára. Kiderült: az egyes eseményeknél a szervezet valójában magasabb bevételre tett szert, amit aztán nem fizetett be az egyetemnek.

A HÖK 2012-ben három nagy rendezvényt is szervezett, ezekkel kapcsolatban a hivatal több szabálytalanságot is megállapított. Az úgynevezett felező bálon például a kimutatások szerint összesen 1879 vendég vett részt, azonban a HÖK nem tudott pontos adatot szolgáltatni az eladott jegyekről.

"A Kehi az ügyben megkereste azt a nyomdát, ahonnan a jegyeket rendelték, s a cég adataiból kiderült, hogy a HÖK 2700 jegyet, tehát csaknem ezer belépővel többet rendelt a rendezvényre, mint amennyit korábban állított. A HÖK mai napig elérhető Facebook-profilja alapján a rendezvényre az összes jegy elkelt. Ennek alapján a hivatal valószínűsíti, hogy a hallgatói önkormányzat egymillió forinttal több bevételhez jutott annál, mint amennyit az egyetemnek befizetett" - olvasható a Magyar Nemzet oldalán.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.