Sikkasztott a Corvinus hallgatói önkormányzata?

Súlyos vádak érték a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) hallgatói önkormányzatát, amely ellen sikkasztás és csalás miatt tett feljelentést a a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi). Egy vizgálat során ugyanis kiderült, hogy a HÖK csak 2012-ben több mint 27 millió forinttal nem tud elszámolni rendezvényei után - írja a Magyar Nemzet.

  • Eduline
stiller

A HÖK gazdálkodását vizsgálta a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, amikor fény derült a visszásságokra. A Magyar Nemzet információi szerint a Corvinus hallgatói önkormányzata 2009 és 2012 között összesen 153 millió forintból gazdálkodott, s 2011-ben valamint 2012-ben a kiadások több mint felét a különböző általuk szervezett rendezvények költségei tették ki.

Ezek kiadásairól és bevételeiről azonban a HÖK csak rendkívül hiányosan tudott elszámolni annak ellenére, hogy a bevételek teljes összegét be kellett volna fizetnie az egyetem számlájára. Kiderült: az egyes eseményeknél a szervezet valójában magasabb bevételre tett szert, amit aztán nem fizetett be az egyetemnek.

A HÖK 2012-ben három nagy rendezvényt is szervezett, ezekkel kapcsolatban a hivatal több szabálytalanságot is megállapított. Az úgynevezett felező bálon például a kimutatások szerint összesen 1879 vendég vett részt, azonban a HÖK nem tudott pontos adatot szolgáltatni az eladott jegyekről.

"A Kehi az ügyben megkereste azt a nyomdát, ahonnan a jegyeket rendelték, s a cég adataiból kiderült, hogy a HÖK 2700 jegyet, tehát csaknem ezer belépővel többet rendelt a rendezvényre, mint amennyit korábban állított. A HÖK mai napig elérhető Facebook-profilja alapján a rendezvényre az összes jegy elkelt. Ennek alapján a hivatal valószínűsíti, hogy a hallgatói önkormányzat egymillió forinttal több bevételhez jutott annál, mint amennyit az egyetemnek befizetett" - olvasható a Magyar Nemzet oldalán.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.