Így szerezhettek diplomát Ázsiában teljesen ingyen: újabb ösztöndíj

Kétéves mesterszakon, négyéves doktori képzésen vagy egy-két szemeszteres részképzésen vehetnek részt szeptembertől a Pekingi Technológiai Intézetben (BIT) azok a magyar hallgatók, akik elnyerik az intézmény ösztöndíját.

  • Eduline
Shutterstock

A teljes képzésre szóló ösztöndíj fedezi az oktatás, a szállás, egy átfogó egészségbiztosítás és a havi ellátmány költségét is, azonban nem tartalmaz nemzetközi utazási költséget – olvasható a tájékoztatóban.

Az érdeklődők 2018. január 1. és április 15. között nyújthatják be pályázataikat a Kínai Ösztöndíjbizottságnak, azonban a pekingi magyar nagykövetség jelöli a hallgatókat, így teljes képzés esetén március 15. előtt, részképzés esetén pedig június 15. előtt fel kell venni a kapcsolatot a nagykövetséggel a részletekkel kapcsolatban. További információt itt találtok.

Három magyar fiatal a világ másik végén: miért mentek, mit tapasztaltak?

Hogyan kerülnek húszas éveikben járó magyarok Kenyába, Katarba vagy Japánba? Hogyan építettek karriert, és milyen nehézségekkel kellett szembenézniük? A Campus Plusz 2017 cikke. Anglia, Ausztria, Németország − ha külföldi munkavállalásról van szó, a legtöbb magyarnak ez a három ország ugrik be elsőként. Pedig vannak olyan húszasok-harmincasok, akik az egyetem után sokkal egzotikusabb helyen próbálnak szerencsét.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.