Háromszázezer forintos ösztöndíjat is kaphatnak az elsőévesek

Akár háromszázezer forint ösztöndíjat is kaphatnak a fizetős képzésre felvett hallgatók az új tanévben, a legjobb felvételi eredményt elérő gólyáktól pedig több felsőoktatási intézmény átvállalja a sok százezres önköltség egy részét vagy egészét – írta a Magyar Nemzet.

  • Eduline
Fazekas István

Ahogy tegnap már az Eduline is megírta, több egyetem és főiskola nyújt segítséget az önköltséges képzésben résztvevő hallgatóknak. Például a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) gazdaság- és társadalomtudományi képzésein akár a tandíj teljes összegét elengedhetik, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán (BKF) pedig csak az önköltség felét kell kifizetniük az évfolyam legjobbjainak.

A Magyar Nemzet körkérdéséből pedig az derült ki, több intézményben a speciális ösztöndíjak mellett ingyenes kollégiumi elhelyezésre is lehet pályázni, sőt néhol a helyi önkormányzat vagy éppen az egyetem céges partnerei szállnak be az állami támogatású helytől eleső fiatalok megsegítésébe.

Mint ahogy azt már az Eduline is megírta, a fizetős helyre bejutók elesnek számos támogatási lehetőségtől: sem tanulmányi, sem szociális ösztöndíj nem jár nekik, sőt, még kollégiumi elhelyezésre sem mindig számíthatnak.

A Budapesti Gazdasági Főiskolán a kiemelkedő tanulmányi eredményű önköltséges hallgatóknak szóló program keretében a hallgatók 25, 50, illetve 100 százalékos önköltség-támogatást nyerhetnek el minden szakon, nemcsak a fővárosi, de a BGF zalaegerszegi intézetében is.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) ötvenezer forinttal járul hozzá a legjobb felvételi eredményt elérők költségeihez; a pénz a legmagasabb pontszámot elérő fizetős diákoknak jár az informatikai karon, de a jogi és a bölcsészkar is megsegíti azokat, akiknek nem volt elég pontjuk az ingyenes helyhez. Az intézmény ráadásul különböző házi ösztöndíjakkal gondolt a nagycsaládosokra, a túlfutókra, valamint a sportban vagy művészetben kiemelkedőt alkotókra is, és adott esetben részletfizetést vagy halasztott befizetést engedélyez.

Megszabadulhatnak a költség 80 százalékától is

Ugyancsak számos támogatás van az ELTE-n. Ezek közül az úgynevezett „párhuzamos képzés kompenzációt” érdemes kiemelni: ebben az a hallgató részesülhet, aki egyszerre vesz részt ingyenes és fizetős képzésen. Ilyenkor a költségtérítés vagy önköltség 80 százalékától lehet megszabadulni, a kompenzáció feltétele ugyanakkor, hogy a hallgató egyik szakon se haladja meg az előírt képzési időt, és ne azért legyen önköltséges, mert a rossz tanulmányi eredménye miatt átsorolták, hanem mert eleve erre iratkozott be.

Mind a gólyáknak, mind a felsőbb éves hallgatóknak számos lehetőséget kínál a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) komplex támogatási rendszere, amelyből külön kiemelendő a Hallgatói kompenzációs program. Ennek keretében a nehéz helyzetben lévő önköltséges diákok már az első félévtől kérelmezhetnek halasztott vagy részletfizetést. A programnak teljesítményalapú ága is van, amit tanulmányi eredmény alapján a második befejezett szemesztertől lehet igényelni: attól függően, ki mennyire szorgalmas, a hallgatók tíztől ötven százalékig terjedő kedvezményt kaphatnak az önköltségből, vagyis fejenként súlyos százezrek spórolhatók meg.

Itt a gólyapénz

A Pécsi Tudományegyetem (PTE) leendő hallgatóinak komoly segítséget jelenthet az elsőévesek kiegészítő alaptámogatása, más néven a gólyapénz. Ez szociális alapon elbírált (karonként eltérő összegű) juttatás, amelyre kizárólag az első szemeszterben pályázhatnak az elsőévesek. Az intézmény tájékoztatása szerint ezenfelül több kar is ad különböző mértékű kedvezményt a költségtérítésből, illetve az önköltségből, valamint a speciális kari ösztöndíjak és a szakkollégiumi pályázatok is elérhetők, csakúgy, mint külső pályázati lehetőségek, például a polgármesteri ösztöndíj. A fiatalok itt is pályázhatnak a kollégiumi díjak csökkentésére, szociális alapon.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.