Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma csaknem duplájára, 59 millió forintra emelte a CEEPUS ösztöndíj-program éves költségvetését, így a következő tanévtől minden eddiginél magasabb összegű támogatási keret biztosítja a közép-európai regionális ösztöndíjas tapasztalatszerzést - közölte a programot koordináló Tempus Közalapítvány.

A közalapítvány közleménye szerint a magyarországi egyetemek és főiskolák a 2015/2016-os tanévtől összesen 600 ösztöndíjhónap erejéig fogadhatnak külföldi hallgatókat és oktatókat a program keretében. A tagországok által felajánlott hónapszámokat hivatalos a CEEPUS miniszteri konferencián fogadták el április 9-én Prágában, ahol Magyarországot Maruzsa Zoltán felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár képviselte.
A Közép-Európai Felsőoktatási Csereprogram sajátossága, hogy nem kétoldalú megállapodások alapján működik, hanem hálózatokban, ezáltal a résztvevők szoros kapcsolatokat ápolnak egymással, ami hatékony együttműködést eredményez. A programban hallgatói és oktatói mobilitások lebonyolítására, speciális kurzusok, csoportos hallgatói tanulmányutak szervezésére van mód, amelyek hosszú távú szakmai együttműködések kialakulását támogatják a számos egyedi vonással rendelkező térségben, ezzel is segítik Közép-Európa stratégiai szerepének erősödését.
A CEEPUS programban jelenleg a térség 16 országa vesz részt. Az ösztöndíjat 1993-ban kormányközi megállapodással hozták létre az alapítók oktatási miniszterei, többek között a magyar kormány képviselője is. Magyarország a kezdetektől meghatározó szerepet tölt be a programban, amit jól példáz, hogy már 7 alkalommal nyert Miniszteri Díjat magyar koordinálású pályázat, és minden évben szerepel magyar partner is a nemzetközi bíráló bizottság által legjobbnak ítélt hálózatban.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.