Az Emberi Erőforrások Minisztériuma csaknem duplájára, 59 millió forintra emelte a CEEPUS ösztöndíj-program éves költségvetését, így a következő tanévtől minden eddiginél magasabb összegű támogatási keret biztosítja a közép-európai regionális ösztöndíjas tapasztalatszerzést - közölte a programot koordináló Tempus Közalapítvány.
A közalapítvány közleménye szerint a magyarországi egyetemek és főiskolák a 2015/2016-os tanévtől összesen 600 ösztöndíjhónap erejéig fogadhatnak külföldi hallgatókat és oktatókat a program keretében. A tagországok által felajánlott hónapszámokat hivatalos a CEEPUS miniszteri konferencián fogadták el április 9-én Prágában, ahol Magyarországot Maruzsa Zoltán felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár képviselte.
A Közép-Európai Felsőoktatási Csereprogram sajátossága, hogy nem kétoldalú megállapodások alapján működik, hanem hálózatokban, ezáltal a résztvevők szoros kapcsolatokat ápolnak egymással, ami hatékony együttműködést eredményez. A programban hallgatói és oktatói mobilitások lebonyolítására, speciális kurzusok, csoportos hallgatói tanulmányutak szervezésére van mód, amelyek hosszú távú szakmai együttműködések kialakulását támogatják a számos egyedi vonással rendelkező térségben, ezzel is segítik Közép-Európa stratégiai szerepének erősödését.
A CEEPUS programban jelenleg a térség 16 országa vesz részt. Az ösztöndíjat 1993-ban kormányközi megállapodással hozták létre az alapítók oktatási miniszterei, többek között a magyar kormány képviselője is. Magyarország a kezdetektől meghatározó szerepet tölt be a programban, amit jól példáz, hogy már 7 alkalommal nyert Miniszteri Díjat magyar koordinálású pályázat, és minden évben szerepel magyar partner is a nemzetközi bíráló bizottság által legjobbnak ítélt hálózatban.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
