Kétszeresére nőhet a közép-európai ösztöndíjasok száma

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma csaknem duplájára, 59 millió forintra emelte a CEEPUS ösztöndíj-program éves költségvetését, így a következő tanévtől minden eddiginél magasabb összegű támogatási keret biztosítja a közép-európai regionális ösztöndíjas tapasztalatszerzést - közölte a programot koordináló Tempus Közalapítvány.

  • Eduline
Shutterstock

A közalapítvány közleménye szerint a magyarországi egyetemek és főiskolák a 2015/2016-os tanévtől összesen 600 ösztöndíjhónap erejéig fogadhatnak külföldi hallgatókat és oktatókat a program keretében. A tagországok által felajánlott hónapszámokat hivatalos a CEEPUS miniszteri konferencián fogadták el április 9-én Prágában, ahol Magyarországot Maruzsa Zoltán felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár képviselte.

A Közép-Európai Felsőoktatási Csereprogram sajátossága, hogy nem kétoldalú megállapodások alapján működik, hanem hálózatokban, ezáltal a résztvevők szoros kapcsolatokat ápolnak egymással, ami hatékony együttműködést eredményez. A programban hallgatói és oktatói mobilitások lebonyolítására, speciális kurzusok, csoportos hallgatói tanulmányutak szervezésére van mód, amelyek hosszú távú szakmai együttműködések kialakulását támogatják a számos egyedi vonással rendelkező térségben, ezzel is segítik Közép-Európa stratégiai szerepének erősödését.

A CEEPUS programban jelenleg a térség 16 országa vesz részt. Az ösztöndíjat 1993-ban kormányközi megállapodással hozták létre az alapítók oktatási miniszterei, többek között a magyar kormány képviselője is. Magyarország a kezdetektől meghatározó szerepet tölt be a programban, amit jól példáz, hogy már 7 alkalommal nyert Miniszteri Díjat magyar koordinálású pályázat, és minden évben szerepel magyar partner is a nemzetközi bíráló bizottság által legjobbnak ítélt hálózatban.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.