Kétszeresére nőhet a közép-európai ösztöndíjasok száma

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma csaknem duplájára, 59 millió forintra emelte a CEEPUS ösztöndíj-program éves költségvetését, így a következő tanévtől minden eddiginél magasabb összegű támogatási keret biztosítja a közép-európai regionális ösztöndíjas tapasztalatszerzést - közölte a programot koordináló Tempus Közalapítvány.

  • Eduline
Shutterstock

A közalapítvány közleménye szerint a magyarországi egyetemek és főiskolák a 2015/2016-os tanévtől összesen 600 ösztöndíjhónap erejéig fogadhatnak külföldi hallgatókat és oktatókat a program keretében. A tagországok által felajánlott hónapszámokat hivatalos a CEEPUS miniszteri konferencián fogadták el április 9-én Prágában, ahol Magyarországot Maruzsa Zoltán felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár képviselte.

A Közép-Európai Felsőoktatási Csereprogram sajátossága, hogy nem kétoldalú megállapodások alapján működik, hanem hálózatokban, ezáltal a résztvevők szoros kapcsolatokat ápolnak egymással, ami hatékony együttműködést eredményez. A programban hallgatói és oktatói mobilitások lebonyolítására, speciális kurzusok, csoportos hallgatói tanulmányutak szervezésére van mód, amelyek hosszú távú szakmai együttműködések kialakulását támogatják a számos egyedi vonással rendelkező térségben, ezzel is segítik Közép-Európa stratégiai szerepének erősödését.

A CEEPUS programban jelenleg a térség 16 országa vesz részt. Az ösztöndíjat 1993-ban kormányközi megállapodással hozták létre az alapítók oktatási miniszterei, többek között a magyar kormány képviselője is. Magyarország a kezdetektől meghatározó szerepet tölt be a programban, amit jól példáz, hogy már 7 alkalommal nyert Miniszteri Díjat magyar koordinálású pályázat, és minden évben szerepel magyar partner is a nemzetközi bíráló bizottság által legjobbnak ítélt hálózatban.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.