A következő években is az orvoshiány lesz az egyik legfeszítőbb pontja a hazai egészségügynek: egy friss kutatás szerint az ötöd- és hatodéves orvostanhallgatók 40 százaléka külföldi munkavállalást tervez, és túlnyomó többségük csak akkor jönne haza, ha alapvető változások történnének a gyógyítás itthoni körülményeiben - írta a Népszava hétfőn.
A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének munkatársai a 2016/2017-es tanévben négy hazai orvosegyetem hallgatóit szondázták online kérdőívekkel. A tervez-e külföldi munkavállalást kérdésre 57,8 százalékuk egyértelmű nemmel felelt, további 38,1 százalékuk pedig határozottan igennel.
Minden 25. hallgató pedig biztos abban, hogy nem orvosként képzeli el a jövőjét - idézi a lap a felmérést. Az országot elhagyni kívánó orvostanhallgatók kétharmada az orvosi munka- és életkörülményeket, valamint a bérezést jelölte meg döntése fő okaként.
A külföldi munkát tervezők közül a legtöbben minimum kettő-öt évre tervezik a távollétüket. Harmaduk állítja, hogy néhány hónap vagy év múlva biztosan visszajön, felük abban sem biztos, hogy valaha hazatér, a válaszadók tizede pedig nem akar visszajönni Magyarországra - írta a Népszava.
Rétvári szerint nincs baj, egyre többen végeznek az orvosi egyetemeken
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára a friss diplomás orvosok számával büszkélkedett. Többen végeznek az orvosi egyetemeken, mint 2010-ben. Rétvári Bence kifejtette: míg 2010-ben egy távozó orvos helyére átlagosan 1,2 végzős jutott, a béremelési program beindítása után mára ez már átlagosan 3,6-ra nőtt és ez a pozitív tendencia folytatódni látszik.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
