Utcára vonultak a diákok: az oktatási reformok ellen tüntetnek Spanyolországban

Transzparensekkel és zászlókkal, a spanyol oktatási miniszter lemondását követelve vonultak az utcára egyetemista és középiskolás diákok ezrei Spanyolország negyven városában csütörtökön.

  • MTI
Shutterstock

A diákok a felsőoktatás átalakítása ellen tiltakoztak, amely a jelenlegi négy év alapképzésből és egy év mesterképzésből álló rendszert változtatná meg úgy, hogy az alapképzést három évre csökkenti és a mesterképzést két évre növeli.

Ana García, az országos diáksztrájkot és tüntetést meghirdető diákszakszervezet szóvivője elmondta: a mesterképzés évente körülbelül kétszer annyiba kerül, mint az alapképzés, vagyis az arányok megváltoztatásával drágul a diploma, miközben ahhoz, hogy a diplomások a munkaerőpiacon sikeresek legyenek, szükség van az ötéves képzésre. Ezért követelik a jogszabály visszavonását.

Európában ez az elterjedt

Az oktatási minisztérium ugyanakkor korábban azzal indokolta a változtatást, hogy ez az Európában elterjedt gyakorlat, és így a diákok már három év után diplomát kaphatnak, ráadásul olcsóbban, mivel egy évvel kevesebb ideig kell tandíjat fizetniük.

A diákok ugyanakkor attól tartanak, hogy az átalakítás kaput nyit a felsőoktatás privatizációjának, és növeli a társadalmi szakadékot a felsőoktatáshoz való hozzáférés terén azzal, hogy a szegényebb tanulók hátrányba kerülnek.

Félelmeiket óriási transzparenseken is megfogalmazták. A Madrid főterének számító Puerta del Solon több százan gyűltek össze, de a békés demonstrációt maszkos fiatalok csoportja zavarta meg. Lökdösődtek, jelzőfáklyát gyújtottak, végül a rendőrségnek kellett közbeavatkozni.

Eltorlaszolták a bejáratot

A legtöbb városban nem volt rendbontás, sok egyetem teljesen kiürült ezen a napon, de például a katalán Geronában a tüntető fiatalok gyakorlatilag elbarikádozták az egyetem bejáratát.

A diákszakszervezet szerint 90-95 százalékos volt az országos részvétel, beleszámítva, hogy szerdán már megkezdődtek a sztrájkok, ami körülbelül 40 ezer diákot jelent; ezzel szemben a spanyol sajtó résztvevők ezreit említette.

A megmozdulások végén a madridi állami egyetemek platformja bejelentette: március 10. és 12. között egyetemi "népszavazást" tartanak az átalakításról. A szakszervezet pedig újabb tiltakozóakciót hirdetett március 24-re.

A spanyol hallgatók 2014 októberében is az utcákra vonultak, akkor a megszorítások ellen lázadtak.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Hatévesek kötelező beiskolázása: nem a gyerek volt éretlen, hanem a rendszer

Mintegy ötezer diáknak kellett újra járnia az első osztályt 2020 óta minden tanévben, mert úgy kerültek iskolába, hogy valójában még nem voltak rá érettek. Ennek hátterében az előző kormány egyik döntése állt, amelynek értelmében egy bonyolult, adminisztratív eljárásban kellett a szülőknek elintézniük a plusz egy év óvodát. A 2027/2028-as tanévtől viszont az oktatási miniszter szerint rugalmasabbá teszik az óvoda és az iskola közötti átmenetet. Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója elmondta: hét éve vártak erre a döntésre.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Hankó Balázs: „politikai célú tisztogatás” kezdődött a szakképzésben

Jövőre átalakul a szakképzési centrumok vezetése, megszűnik a jelenlegi kettős vezetési modell, a mostani főigazgatók és kancellárok megbízatása pedig december végén automatikusan megszűnik. Hankó Balázs ezt „politikai célú tisztogatásnak” nevezte, az egyetemeket érintő változásokat pedig élesen bírálta. A Demokratának adott interjújában az NKA-botrány kapcsán arról is beszélt, hogy próbál lélekben felkészülni arra, hogy akár börtönbe kerülhet.