Nemsokára eldől, vége lesz-e a hajnalig tartó buliknak a VII. kerületben

Senki sem támadta meg a helyi választási bizottság határozatát, így február 18-án népszavazás dönt majd az erzsébetvárosi szórakozóhelyek nyitvatartásáról - írta csütörtöki számában a Magyar Nemzet.

  • eduline/mti
Fülöp Máté

A lapnak Vattamány Zsolt, a VII. kerület fideszes polgármestere elmondta: egy héten belül minden választópolgárt levélben fog arra buzdítani, hogy nyilvánítson véleményt a népszavazáson. A választók arról szavaznak majd, elrendeljék-e, hogy a bulinegyedben lévő helyek éjfél és reggel 6 között ne tarthassanak nyitva.

A döntés mintegy 400-500 szórakozóhelyet érint - írta a lap, amely kitér arra is, hogy a kérdésben nagy a megosztottság az állandó lakhelyükön ténylegesen élők, az ingatlanukat kiadók, valamint a vendéglátóhelyet üzemeltetők között.

A polgármester kiemelte: az önkormányzat nem kampányol egyik álláspont mellett sem, a képviselő-testület december 12-i ülésén azért rendelte el a népszavazást, mert a kérdésben nem tudtak dönteni.

Egy hosszúra nyúlt bulis este után is ide járunk aludni, tanulni, beszélgetni

Milyen lehetőségek vannak a Corvinuson? Hol érdemes ebédelni, bulizni Budapesten? Pente Juditot, a Budapesti Corvinus Egyetem másodéves kereskedelem és marketing szakos hallgatóját kérdeztük. Milyen volt az első éved? Az első egyetemi évem inkább még csak barátkozás volt egyetemi élettel, rendszerrel, de elsősorban a várossal és a „függetlenség" érzésével.

Hozzászólások

„Kabátban ültek az órákon, mert nem volt fűtés” – saját fiai történetén keresztül bírálta az oktatási rendszert a parlamentben Kalázdi-Kerekes Kinga

Két fia kabátban tanulta végig a téli tanórákat a fűtetlen iskolában, egyikük egy évig nem tanult idegen nyelvet tanárhiány miatt, a másik osztályában pedig kéthavonta cserélődtek a matematikatanárok. A közoktatás problémáira világított rá a parlamentben Kalázdi-Kerekes Kinga.

Nem tudnak biztos jövedelem nélkül, csak pályázatokból megélni: szakszervezetet alapítanak az irodalmi dolgozók

Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.