Nem változik az ösztöndíj összege: jövőre is 40 ezer forintot kapnak a legtehetségesebb egyetemisták

A következő tanévben nem változik a nemzeti felsőoktatási ösztöndíj – a korábbi köztársasági ösztöndíj – összege, a kiemelkedő teljesítményű hallgatók tíz hónapon keresztül havi 40 ezer forintos juttatást kaphatnak.

  • Eduline
Fülöp Máté

A nemzeti felsőoktatási ösztöndíjra mind az államilag támogatott, mind az önköltséges formában tanulók pályázhatnak, a juttatást azonban csak a nappali tagozatos alap-, osztatlan vagy mesterszakosok kaphatják meg, ha már legalább két félévre bejelentkeztek és minimum 55 kreditet megszereztek.

Felsőoktatási intézményenként az államilag támogatott, teljes idejű alapképzésen, mester- vagy osztatlan szakon tanulók számának 0,8 százaléka kaphatja meg az ösztöndíjat, egyetemenként-főiskolánként legalább egy hallgató - olvasható a kormány.hu-n közzétett tájékoztatóban.

Emelkedik az egyetemisták szociális támogatása, közzétették a kormányhatározatot

Megjelent a Magyar Közlönyben az egyetemisták, főiskolások szociális támogatásának emeléséről szóló kormányhatározat. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere március elején jelentette be, hogy 40 százalékkal emelkedik a felsőoktatási szociális ösztöndíjakra fordítható keret szeptembertől, mostantól évi plusz 2 milliárd forintot fordítanak szociális ösztöndíjakra.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.