Ilyen a tanrend és a jelentkezés a duális képzéseken: a legfontosabb infók

A duális képzés a gyakorlatra fekteti a hangsúlyt. De arra készüljetek, nem lesz egy egyszerű sétagalopp, viszont hatalmas előnyhöz juthattok a munkaerőpiacon.

  • Eduline
Shutterstock

A duális képzésnek több előnye is van, de talán a legfontosabb az, hogy több gyakorlatot ad, mintha nyáron helyezkednétek el pár hétre. A vállalatok igénylik a gyakorlatorientált képzésről kikerült szakembereket, így a munkaerőpiacon is hatalmas előnyhöz juthattok. Emellett az egyetem alatt megszerezhetitek a szükséges soft skilleket, mint például a vezetési képességet, az együttműködési készséget vagy a vállalati kultúra ismeretét. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a képzés egésze alatt fizetést kaptok attól a cégtől, ahol gyakorlaton vagytok. Így fest ez más országokban

Így néz ki a gyakorlatban

A képzés tanévenként kétszer 24 hét, tehát egy évben 48 hét (ami csaknem kétszerese a "hagyományos” képzési időnek). Ebből évente átlagosan 26 hetet vesz igénybe az elméleti és 22 hetet a gyakorlati képzés. Az már egyetemenként változik, hogyan osztják ezt be. Általában az első két évben nagyobb hangsúlyt kap az elméleti oktatás, olyankor csak évente 18 hetet töltenek a hallgatók a vállalatoknál. A harmadik évben viszont a gyakorlat kerül előtérbe, akkor heti három napot már a cégnél dolgoznak a diákok. Tehát aki duális képzésre akar menni, készüljön fel, hogy sűrűek lesznek az egyetemi évei, hiszen a szünetekben és a vizsgaidőszakban is dolgozni fog. Sőt, a gyakorlati vizsgákat a vállalatnál fogjátok letenni.

A cég minden hallgatóval munkaszerződést köt – ebben rögzítik, hogy milyen fizetést kaptok vagy hogy mennyi szabadság jár nektek. A fizetés havonta a minimálbér legalább 60%-ának megfelelő összeg. Ebből viszont már nem kell adót és járulékot fizetnetek. A cégek általában 4 hét szabadságot adnak.

A vállalatok szabadon választható tárgyakat is meghirdethetnek nektek a saját specialitásaiknak megfelelően, sőt, a képzés végén írhattok olyan szakdogát is, amely a vállalat kutatási témáihoz kötődik.

Jelentkezés

A jelentkezés kissé bonyolultnak tűnhet elsőre. Ha duális képzésre akartok járni, nem elég csak az egyetemre jelentkezni, lesz egy vállalati felvételi szakasz is. A felvételi tájékoztatóban benne lesz az is, hogy az adott szakon milyen vállalatoknál lehet gyakornokoskodni. Így amikor jelentkeztek az egyetemre, a vállalatok képviselőivel is fel kell vennetek a kapcsolatot, majd az ő saját felvételi eljárásukon is át kell esnetek.

A cégek július első napjaiban mindenkit kiértesítenek, hogy felvették-e vagy sem. Ez azért fontos, mert a jelentkezőnek – sikeres vagy sikertelen vállalati felvételi eljárásának tudatában – még lesz ideje és lehetősége, hogy az állami felvételi eljárásban a jelentkezési sorrendjét – a besorolási döntés (ponthatárhúzás) időpontját megelőző 14. napig terjedő határidőn belül – egy alkalommal módosíthassa.

Azt azonban hangsúlyozzuk, hogy a sikertelen vállalati felvételi eljárás nem érinti az általános felvételi eljárást, nem befolyásolja a ponthatárhúzás eredményét. Sőt, ha fel is vesznek titeket a duális képzésre, bármikor kérhetitek, hogy a „hagyományos” képzésre soroljanak át titeket.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.