Itt a feketeleves: ennyit fizetnek a tanulásért az állami ösztöndíjas egyetemisták

Állami ösztöndíj nélkül 5 millió forintba kerül a diploma megszerzése – derül ki a CIG Pannónia egyetemisták körében végzett kutatásából

  • Eduline
MTI / Faludi Imre

A kutatás szerint az egyetemisták 87 százalékát támogatják pénzügyileg a szülei. Kizárólag családi támogatásból a diákok mindössze egyharmada tudja finanszírozni tanulmányait. Ezért a szülőktől kapott pénz mellett a hallgatók 39 százaléka dolgozni is kénytelen.

A diákhitel ennél kisebb szerepet játszik az egyetemi évek finanszírozásban (10 százalék), és az főként az önköltséges hallgatók körében elterjedt: ők a diákhitelt igénylők között közel kétszer annyian vannak, mint az államilag finanszírozott hallgatók. A diákhitel önmagában nem jelent megoldást a felsőfokú tanulmányok finanszírozására, mellette szinte minden diák más forrásra is támaszkodik – olvasható a CIG Pannónia közleményében.

Egy-egy szemeszter összes kiadását - az egyetemi kiadások mellett az utazás, lakhatás és megélhetés egyéb költségeit is figyelembe véve - az állami ösztöndíjas hallgatók átlagosan 260 ezer forintra becsülték. A tandíjat fizető hallgatóknak átlagosan 480 ezer forintra van szüksége egy félév elvégzéséhez. A mesterképzésen is diplomát szerzők így az állami finanszírozás mellett átlagosan több mint 2,5 milliós, tandíjjal együtt pedig közel 5 millió forintos kiadásra számíthatnak. Milyen ösztöndíjakra pályázhatnak az egyetemisták? Itt találjátok részletes cikkünket.

Az összes válaszadó egynegyede látja úgy, hogy nehézséget jelent a felsőoktatás költségeinek finanszírozása, és még magasabb ez az arány a tandíjköteles hallgatók körében (45 százalék). A családi támogatást nélkülöző diákok több mint harmada küzd anyagi problémákkal, és csak feleakkora arányban tudnak részt venni az önköltséges képzésben, mint azok, akiket a szüleik támogatnak.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.