A kutatás szerint az egyetemisták 87 százalékát támogatják pénzügyileg a szülei. Kizárólag családi támogatásból a diákok mindössze egyharmada tudja finanszírozni tanulmányait. Ezért a szülőktől kapott pénz mellett a hallgatók 39 százaléka dolgozni is kénytelen.
A diákhitel ennél kisebb szerepet játszik az egyetemi évek finanszírozásban (10 százalék), és az főként az önköltséges hallgatók körében elterjedt: ők a diákhitelt igénylők között közel kétszer annyian vannak, mint az államilag finanszírozott hallgatók. A diákhitel önmagában nem jelent megoldást a felsőfokú tanulmányok finanszírozására, mellette szinte minden diák más forrásra is támaszkodik – olvasható a CIG Pannónia közleményében.
Egy-egy szemeszter összes kiadását - az egyetemi kiadások mellett az utazás, lakhatás és megélhetés egyéb költségeit is figyelembe véve - az állami ösztöndíjas hallgatók átlagosan 260 ezer forintra becsülték. A tandíjat fizető hallgatóknak átlagosan 480 ezer forintra van szüksége egy félév elvégzéséhez. A mesterképzésen is diplomát szerzők így az állami finanszírozás mellett átlagosan több mint 2,5 milliós, tandíjjal együtt pedig közel 5 millió forintos kiadásra számíthatnak. Milyen ösztöndíjakra pályázhatnak az egyetemisták? Itt találjátok részletes cikkünket.
Az összes válaszadó egynegyede látja úgy, hogy nehézséget jelent a felsőoktatás költségeinek finanszírozása, és még magasabb ez az arány a tandíjköteles hallgatók körében (45 százalék). A családi támogatást nélkülöző diákok több mint harmada küzd anyagi problémákkal, és csak feleakkora arányban tudnak részt venni az önköltséges képzésben, mint azok, akiket a szüleik támogatnak.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
