Állami ösztöndíj nélkül 5 millió forintba kerül a diploma megszerzése – derül ki a CIG Pannónia egyetemisták körében végzett kutatásából
A kutatás szerint az egyetemisták 87 százalékát támogatják pénzügyileg a szülei. Kizárólag családi támogatásból a diákok mindössze egyharmada tudja finanszírozni tanulmányait. Ezért a szülőktől kapott pénz mellett a hallgatók 39 százaléka dolgozni is kénytelen.
A diákhitel ennél kisebb szerepet játszik az egyetemi évek finanszírozásban (10 százalék), és az főként az önköltséges hallgatók körében elterjedt: ők a diákhitelt igénylők között közel kétszer annyian vannak, mint az államilag finanszírozott hallgatók. A diákhitel önmagában nem jelent megoldást a felsőfokú tanulmányok finanszírozására, mellette szinte minden diák más forrásra is támaszkodik – olvasható a CIG Pannónia közleményében.
Egy-egy szemeszter összes kiadását - az egyetemi kiadások mellett az utazás, lakhatás és megélhetés egyéb költségeit is figyelembe véve - az állami ösztöndíjas hallgatók átlagosan 260 ezer forintra becsülték. A tandíjat fizető hallgatóknak átlagosan 480 ezer forintra van szüksége egy félév elvégzéséhez. A mesterképzésen is diplomát szerzők így az állami finanszírozás mellett átlagosan több mint 2,5 milliós, tandíjjal együtt pedig közel 5 millió forintos kiadásra számíthatnak. Milyen ösztöndíjakra pályázhatnak az egyetemisták? Itt találjátok részletes cikkünket.
Az összes válaszadó egynegyede látja úgy, hogy nehézséget jelent a felsőoktatás költségeinek finanszírozása, és még magasabb ez az arány a tandíjköteles hallgatók körében (45 százalék). A családi támogatást nélkülöző diákok több mint harmada küzd anyagi problémákkal, és csak feleakkora arányban tudnak részt venni az önköltséges képzésben, mint azok, akiket a szüleik támogatnak.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
