Még mindig Magyarország legszebb egyetemvárosát keressük, a péntek 7 órai állás szerint egyelőre Szeged vezet.
Csütörtökön szavazást indítottunk: arra vagyunk kíváncsiak, szerintetek melyik a legszebb magyar egyetemváros. A legtöbb voksot eddig Szeged kapta, amely 24 százalékkal vezet, a második és harmadik helyen Pécs és Debrecen áll 16 és 13 százalékkal, a negyedik pedig Győr 11 százalékkal.
A szavazás első körében azt a húsz magyarországi várost gyűjtöttük össze, ahol van önálló felsőoktatási intézmény vagy egyetemi-főiskolai kar, és amelyek az ország legnépesebb települései közé tartoznak. Mivel Budapesten rengeteg egyetem működik, a fővárosra most nem lehet szavazni.
A következő húsz város között van kétszázezer és ötvenezer lakosú is, van, ahol az ország legnagyobb egyeteme működik, máshol csupán egy egyetemi kar - de mindegyik város szépsége megérdemelhet egy szavazatot. Egy hetetek van szavazni, azaz szeptember 28-ig tudjátok az állást befolyásolni. Itt szavazhattok:
Indul a szavazás! Melyik Magyarország legszebb vidéki egyetemvárosa?
Budapesten tanul a legtöbb hallgató, pedig a vidéki egyetemvárosok is rengeteg lehetőséget tartogatnak. Arra vagyunk kíváncsiak, ti melyik vidéki egyetemvárost tartjátok a legszebbnek: szavazzatok, kommentben pedig részletes véleményeket is várunk. A szavazás első körében azt a húsz magyarországi várost gyűjtöttük össze, ahol van önálló felsőoktatási intézmény vagy egyetemi-főiskolai kar, és amelyek az ország legnépesebb települései közé tartoznak.
Veszprémi gimnázium került az országos dobogóra, de Győrből és Debrecenből is több iskola szerepel az élmezőnyben. Megnéztük, melyek a legjobb vidéki gimnáziumok a HVG 2027-es középiskolai rangsora alapján.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
A közel két éve tartó tiltakozások után a szerbiai egyetemisták a szavazatok több mint felét szerezték meg.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
