Szakok megszüntetése: a tervek azonnali nyilvánosságra hozatalát követelik

Az Oktatói Hálózat a kormány felsőoktatással kapcsolatos konkrét intézkedési terveinek azonnali nyilvánosságra hozatalát követeli és tiltakoznak az ellen, hogy „szakmai szempontokat nélkülöző, kártékony döntések szülessenek”.

  • Eduline

Az Oktatói Hálózat nyilatkozatot adott ki csütörtökön, melyben azt írják, a hírek szerint nem csak a kommunikáció- és médiatudomány alapszak megszűnése került szóba az államtitkári megbeszéléseken, de a kultúratudomány MA, a nemzetközi tanulmányok BA, társadalmi tanulmányok BA, informatikus könyvtáros MA, andragógia BA, a magyar mint idegen nyelv szak, továbbá a környezettan BSc szak is felkerült a listára. Hammer Ferenc, az ELTE BTK Média és Kommunikáció Tanszékének oktatója a Facebookon mondta el véleményét, ezt itt olvashatjátok.

Az Oktatói Hálózat álláspontja szerint ezek a szakok nemhogy nem korszerűtlenek, de kimondottan a jövő szakjai, amelyek fontosak a tudás alapú információs társadalom, a kreatív gazdaság és a rugalmas felnőttkori tanulás feltételeinek megteremtésében. Szerintük a természettudományi szakok közül éppen az került veszélybe, amely kifejezetten a globális környezeti problémák feltárására készíti fel a jövő nemzedéket.

 „A kormány számos kirohanásban (lásd bölcsészek a romkocsmákban vagy a McDonald’s-ban) világossá tette, hogy a bölcsészet- és társadalomtudományi képzéseket nem tartja sokra. De más szakterületekről is érkeznek félnyilvános hírek szakszerűtlen és értékromboló tervekről. A kormányzat felsőoktatás-politikája eddig kimerült abban, hogy a felsőoktatást könnyen kiüríthető kasszának tekintette, továbbá minden szakmai elvet és vitát nélkülöző, ad hoc döntések alapján próbálta az ágazatot átalakítani. Az EMMI jelenleg információkat szivárogtat, ahelyett, hogy a nyilvánosság előtt részletesen bemutatná konkrét intézkedési terveit” – írták közleményükben.

Az Oktatási Hálózat hozzátette, tiltakoznak az ellen, hogy ismét „populista városi legendákon” alapuló,  szakmai szempontokat nélkülöző,  kártékony döntések szülessenek a felsőoktatásról.

„Az Oktatói Hálózat felhívja a magyar felsőoktatás polgárait és felelős vezetőit, hogy követeljék a kormány felsőoktatással kapcsolatos konkrét intézkedési terveinek azonnali nyilvánosságra hozatalát. Az Oktatói Hálózat felszólítja a felsőoktatási kormányzatot, hogy tervei mellett tegye nyilvánossá az azokat előkészítő tanulmányokat is, valamint nyilatkozzon arról, miként kívánja érdemben bevonni az érintetteket a már korábban akkreditált képzések megszüntetéséről szóló vitába. E kérdések főszakmai fóruma ugyanis az egyetem és a független Magyar Akkreditációs Bizottság” – írták.

Mint ismert, az Eduline szerdán jelentetett meg egy cikket egyetemi és főiskolai forrásokra hivatkozva, akik lapunknak elmondták, a Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság megbeszéléseket folytat a dékánokkal, mely során áttekintették a szakkínálatot és felmerült több szak megszüntetése vagy csak költségtérítésessé alakítása. A teljes cikket, benne a Minisztérium közleményével, itt olvashatjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.