Ezektől a mesterszakoktól elbúcsúzhatnak a diákok 2016-ban

Harminchét jelenlegi mesterszak és két osztatlan képzés a 2016/2017-es tanévben biztosan nem indul a felsőoktatásban szerezhető képesítések jegyzéke alapján, amelyet kedden tettek közzé. Több képzésnek pedig az elnevezése változott.

  • Eduline
Harminchét mesterképzés szűnik meg 2016-ban
Stiller Ákos

Bár Palkovics László felsőoktatási államtitkár korábban azt mondta, augusztus végére várható az egyeztetések befejeződése, a felsőoktatásban szerezhető képesítések jegyzékéről és az új képesítések felvételéről szóló kormányrendelet már a Magyar Közlöny keddi számában megjelent. Ez képzési területenként tartalmazza az alapképzési, mesterképzési szakokat, felsőoktatási szakképzéseket. A rendelet 2015. szeptember 1-jén lép hatályba. A 2016-ban megszűnő és új alapképzések listáját itt találjátok.

Íme, a változások képzési területek szerint:

Az agrár területen megszűnik az erdőmérnöki mesterképzés, de osztatlan képzésként megmarad. Az agrármérnöki mesterképzés helyett osztatlan agrármérnöki szak indul 2016-tól: ez utóbbit olyan egyetem indíthatja, amelynek a kínálatában eddig szerepelt a mezőgazdasági mérnöki, az állattenyésztő mérnöki, a növénytermesztő mérnöki, a környezetgazdálkodási agrármérnöki vagy a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki alapszak és az agrármérnöki mesterképzési szak is.

Lőttek a birtokrendező mérnöki, díszkertészeti mérnöki, illetve a szakigazgatás-szervező és informatikus agrármérnöki mesterszakoknak is. Új képzés lesz a fenntartható takarmányozás, a gazdasági agrármérnöki, a mezőgazdasági vízgazdálkodási mérnöki is.

A bölcsészettudományi képzési területen nyolc mesterszak szűnik meg eddigi formájában 2016-ban: a természettudomány története és filozófiája, a digitális bölcsészet, a nyelvtudomány, az összehasonlító irodalom- és művelődéstudomány, a reneszánsz tanulmányok, a terminológia és a vizuális kultúratudomány. Az interkulturális pszichológia és pedagógia szak elnevezése változik, ezentúl társadalmi befogadás tanulmányok mesterképzési szak néven találjátok meg.

Négy új képzés indul: az angol nyelvoktató, a Balkán-tanulmányok, a bizantológia és a társadalmi befogadás tanulmányok.

A társadalomtudományi szakok közül lőttek a környezetpolitika és menedzsment, a közpolitika, az összehasonlító helyi fejlesztési tanulmányok, a szociális munka és szociális gazdaság, illetve a társadalomkutató képzésnek. Az informatikus könyvtáros képzést a könyvtártudomány váltja.

A gazdaságtudományi területen új mesterszak lesz a sportközgazdász. A logisztikai menedzsment helyett ellátásilánc-menedzsment néven indul majd mesterképzés. A gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés alapszak osztatlan képzésként indul 2016-tól: olyan intézmények indíthatják, amelyek kínálatában eddig szerepelt az alapképzés és a gazdaság-matematikai elemző mesterszak is, amely megszűnik.

A műszaki területen kilenc mesterképzés szűnik meg: az előkészítés-technikai mérnöki, a fa- és bútoripari terméktervező mérnöki, a forma- és vizuális környezettervező mérnöki, az ingatlanfejlesztő építészmérnöki, a katasztrófavédelmi mérnöki, a katonai logisztikai, a szerkezettervező építészmérnöki, a tervező építészmérnöki és az urbanista építészmérnöki.

Új mesterszak indul építész néven (az építészmérnöki osztatlan képzés is megmarad), és 2016-tól lesz szénhidrogén-kutató földtudományi mérnöki mesterképzés is.

A természettudományi szakok közül megszűnik a biofizika, a humánbiológia-antropológia, az immunológia, az ökotoxikológus, illetve a tudománykommunikáció a természettudományban. A kognitív tanulmányok helyett számítógépes és kognitív idegtudomány képzés indul majd.

A művészeti területen a mesterképzések közül lőttek a belsőépítész környezettervező művész, a filmmaking, a mozgóképművész, a kortárs művészetelméleti és kurátori ismeretek. Az osztatlan képzések közül 2016-tól nem indul az építőművész és a filmdramaturg.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.