Ezektől a mesterszakoktól elbúcsúzhatnak a diákok 2016-ban

Harminchét jelenlegi mesterszak és két osztatlan képzés a 2016/2017-es tanévben biztosan nem indul a felsőoktatásban szerezhető képesítések jegyzéke alapján, amelyet kedden tettek közzé. Több képzésnek pedig az elnevezése változott.

  • Eduline
Harminchét mesterképzés szűnik meg 2016-ban
Stiller Ákos

Bár Palkovics László felsőoktatási államtitkár korábban azt mondta, augusztus végére várható az egyeztetések befejeződése, a felsőoktatásban szerezhető képesítések jegyzékéről és az új képesítések felvételéről szóló kormányrendelet már a Magyar Közlöny keddi számában megjelent. Ez képzési területenként tartalmazza az alapképzési, mesterképzési szakokat, felsőoktatási szakképzéseket. A rendelet 2015. szeptember 1-jén lép hatályba. A 2016-ban megszűnő és új alapképzések listáját itt találjátok.

Íme, a változások képzési területek szerint:

Az agrár területen megszűnik az erdőmérnöki mesterképzés, de osztatlan képzésként megmarad. Az agrármérnöki mesterképzés helyett osztatlan agrármérnöki szak indul 2016-tól: ez utóbbit olyan egyetem indíthatja, amelynek a kínálatában eddig szerepelt a mezőgazdasági mérnöki, az állattenyésztő mérnöki, a növénytermesztő mérnöki, a környezetgazdálkodási agrármérnöki vagy a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki alapszak és az agrármérnöki mesterképzési szak is.

Lőttek a birtokrendező mérnöki, díszkertészeti mérnöki, illetve a szakigazgatás-szervező és informatikus agrármérnöki mesterszakoknak is. Új képzés lesz a fenntartható takarmányozás, a gazdasági agrármérnöki, a mezőgazdasági vízgazdálkodási mérnöki is.

A bölcsészettudományi képzési területen nyolc mesterszak szűnik meg eddigi formájában 2016-ban: a természettudomány története és filozófiája, a digitális bölcsészet, a nyelvtudomány, az összehasonlító irodalom- és művelődéstudomány, a reneszánsz tanulmányok, a terminológia és a vizuális kultúratudomány. Az interkulturális pszichológia és pedagógia szak elnevezése változik, ezentúl társadalmi befogadás tanulmányok mesterképzési szak néven találjátok meg.

Négy új képzés indul: az angol nyelvoktató, a Balkán-tanulmányok, a bizantológia és a társadalmi befogadás tanulmányok.

A társadalomtudományi szakok közül lőttek a környezetpolitika és menedzsment, a közpolitika, az összehasonlító helyi fejlesztési tanulmányok, a szociális munka és szociális gazdaság, illetve a társadalomkutató képzésnek. Az informatikus könyvtáros képzést a könyvtártudomány váltja.

A gazdaságtudományi területen új mesterszak lesz a sportközgazdász. A logisztikai menedzsment helyett ellátásilánc-menedzsment néven indul majd mesterképzés. A gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés alapszak osztatlan képzésként indul 2016-tól: olyan intézmények indíthatják, amelyek kínálatában eddig szerepelt az alapképzés és a gazdaság-matematikai elemző mesterszak is, amely megszűnik.

A műszaki területen kilenc mesterképzés szűnik meg: az előkészítés-technikai mérnöki, a fa- és bútoripari terméktervező mérnöki, a forma- és vizuális környezettervező mérnöki, az ingatlanfejlesztő építészmérnöki, a katasztrófavédelmi mérnöki, a katonai logisztikai, a szerkezettervező építészmérnöki, a tervező építészmérnöki és az urbanista építészmérnöki.

Új mesterszak indul építész néven (az építészmérnöki osztatlan képzés is megmarad), és 2016-tól lesz szénhidrogén-kutató földtudományi mérnöki mesterképzés is.

A természettudományi szakok közül megszűnik a biofizika, a humánbiológia-antropológia, az immunológia, az ökotoxikológus, illetve a tudománykommunikáció a természettudományban. A kognitív tanulmányok helyett számítógépes és kognitív idegtudomány képzés indul majd.

A művészeti területen a mesterképzések közül lőttek a belsőépítész környezettervező művész, a filmmaking, a mozgóképművész, a kortárs művészetelméleti és kurátori ismeretek. Az osztatlan képzések közül 2016-tól nem indul az építőművész és a filmdramaturg.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.