Kiverte a biztosítékot a németeknél a lex CEU: miért kellett ilyen gyorsan elfogadni?

A német külügyminisztérium aggódik a magyar felsőoktatási törvény miatt - közölte a tárca európai ügyekért felelős államminisztere, Michael Roth.

  • MTI
Fülöp Máté

A külügyminisztérium közleménye szerint  a  szociáldemokrata párt (SPD) politikusa kedden Berlinben "nyílt és barátságos beszélgetést" folytatott Györkös Péterrel, Magyarország berlini nagykövetével. A beszélgetés során "kifejezésre juttattam aggodalmunkat" a felsőoktatási törvény módosítását illetően - mondta a közlemény szerint Michael Roth, hozzátéve, hogy az új szabályozás "közvetlenül" a Közép-európai Egyetemre irányul. Ezért "világossá tettem, hogy értetlenséggel tekintünk" a gyorsított eljárásban elfogadott törvénymódosításra.

Azonban "az értetlenség nem jelent szótlanságot", lehetségesnek kell lennie, hogy az "európai partnerek" nehéz témákról is ésszerű, higgadt párbeszédet folytassanak - áll a közleményben, amely szerint "egymással kell beszélnünk, és nem egymásról".

Országszerte tüntetések lesznek ma: ezrek tiltakozhatnak a lex CEU ellen

Nem csak Budapesten lesz demonstráció. Budapesten a Hősök terén tiltakoznak a CEU ellehetetlenítése ellen, de vidéki városokban is szerveznek akciókat. Szabad egyetem -Szabad ország - Szabad civilség - ez a címe a fél 6-os békéscsabai demonstrációnak. A megmozdulást a Szent István téren tartják. Miskolc a CEU-val van! címmel rendeznek tüntetést a Szinva Teraszon.

Michael Roth hozzáfűzte: a magyar nagykövettel azt is közölte, hogy "őszinte aggodalommal tölt el minket sok minden, ami pillanatnyilag Magyarországon történik".

Az Európai Unió mindenekelőtt értékközösség, amely "csak akkor működhet, ha mindenki következetesen tiszteletben tartja és megvédi mindezen értékeket" - jegyezte meg, hozzátéve: "azt tapasztaljuk, hogy Magyarország egyre erőteljesebben az EU-val és intézményeivel konfrontálódó irányvonalat követ, és nemzetközileg is kihátrál az EU-s konszenzusból".

A tárca közleményében háttér-információként hozzátették, hogy Michael Roth rendszeresen találkozik uniós tagállamok nagyköveteivel, és Györkös Péterrel folytatott beszélgetése ennek a bevett formátumnak a keretében zajlott le.

Brüsszelben magyarázkodott a lex CEU miatt Palkovics. Sikerrel?

Közeledtek az álláspontok az Európai Bizottsággal a felsőoktatási törvény előző heti módosításáról - tájékoztatta az MTI-t kedden Brüsszelben Palkovics László oktatási államtitkár, aki Frans Timmermansszal, a bizottság első alelnökével tárgyalt. Az államtitkár szerint az Európai Bizottság alelnöke megértette a magyar kormány érvelését.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.