Külföldön továbbtanulás: meddig jelentkezhettek az egyetemekre?

Ha jövőre külföldön tanulnátok, akkor fontos, hogy időben elkezdjétek a dokumentumok összegyűjtését, hiszen előfordulhat, hogy kilenc hónappal a tanév kezdete előtt kell benyújtani a jelentkezést.

  • Eduline
pixabay.com

Study.eu összeállította az európai egyetemi pályázati határidők listáját. Ezek az időpontok az adott ország egyetemeinek többségére vonatkoznak, de bizonyos tanulmányi programoknál vagy egyes magánegyetemeknél a jelentkezési határidő eltérő lehet, ezért mindenképpen nézzetek utána a konkrét szaknak vagy képzésnek is.

  • Ausztriában például június és szeptember között van a felvételi,
  • Dániában a legtöbb egyetemen március 15-ig,
  • Észtországban március és június között, Svédországban január 15-ig,
  • Finnországban az év elején, januárban szokott lenni, Norvégiában pedig az Uniós tagállamok diákjainak március 1. a határidő.
  • Az Egyesült Királyságban változó és függ az egyetemektől, illetve a képzési szinttől
  • Hollandiában vagy április 1. vagy május 1. a határidő, Litvániában pedig júniusig lehet jelentkezni
  • Írország általában február 1. az online jelentkezési határidő

A teljes litát itt nézhetitek meg.

Milyen dokumentumokra van szüksége az egyetemi jelentkezéshez?

  • Kísérő levél, motivációs levél
  • Önéletrajz (önéletrajz vagy rezümé)
  • Korábbi bizonyítványok
  • Az angol nyelvtudás bizonyítása (általában az IELTS vagy a TOEFL nyelvvizsga)
  • Az útlevél vagy a nemzeti azonosító másolata
  • Korábbi referencia levelek (erre nem minden esetben van szükség)
  • Illetve a szak külön követelményei, előfeltételei

Mielőtt elkezditek begyűjteni a dokumentumokat, érdemes annak is utánajárni, hogy az adott egyetem vagy szak milyen papírokat kér a felvételizőktől. Eltérés lehet az alapszak és a mesterképzés között, vagy a különböző országokban is. Illetve bizonyos esetekben ezen dokumentumok némelyikét a tényleges pályázati határidő lejárta után lehet csak benyújtani, hiszen előfordulhat, hogy a jelentkezési határidő jóval az érettségi előtt van.

Tarolnak a magyar diákok a világ legjobb egyetemein: sokan kezdenek Oxfordban

Egy komplett középiskolai osztály, a Milestone Intézet harminchárom végzőse került be idén az az oxfordi és a cambridge-i egyetemre. A Milestone Intézet szerint a kelet-közép-európai régió országai közül Magyarországon volt a legmagasabb a bejutási arány a két neves - a világ legjobb felsőoktatási intézményei között számon tartott - egyetemre.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.