Így kaphattok havonta 34 ezer forintot - minden infó a köztársasági ösztöndíjról

Több egyetemen és főiskolán már lehet pályázni a köztársasági ösztöndíjra - összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.

  • Eduline
MTI Fotó: Marjai János

Kik pályázhatnak?

Csak azok, akiknek legalább két lezárt félévük van, vagyis az elsőéveseknek esélyük sincs az ösztöndíj elnyerésére. Emellett fontos feltétel, hogy két félév alatt legalább 55 kreditet kell összegyűjtenetek. Végzős alapszakosok is pályázhatnak az ösztöndíjra, ha igazolják, hogy részt vesznek az idei mesterszakos felvételin.

Mi alapján döntenek arról, ki kap ösztöndíjat?

Általában azokat a hallgatókat választják ki, akiknek több nyelvvizsgájuk van, tudományos lapokban publikálnak, indulnak az OTDK-n, esetleg önkéntes munkát végeznek. Az elbíráláskor a közéleti és sportteljesítményt is figyelembe veszik - ezen az összpontszám tíz százaléka múlhat.

Eredményeiteket igazolni kell: a tudományos publikáció, a nyelvvizsga-bizonyítvány, a versenyeredményekről szóló oklevél és az index másolatát, de az önkéntes vagy közösségi munkáról is kell szerezni hivatalos dokumentumot. Emellett legalább egy-két egyetemi tanártól vagy akadémikustól ajánlást kell kérni, amit szintén csatolni kell a pályázathoz.

Mikor és hová kell küldeni a pályázatot?

Annak az egyetemnek vagy főiskolának kell eljuttatni a pályázatot, ahová jártok. A határidő általában június vége-július eleje, pontos információkat a felsőoktatási intézmények honlapján találhattok. Az intézményekben augusztus elejéig kell elbírálni a pályázatokat, ekkor küldik el a kiválasztott hallgatók névsorát az oktatásért felelős minisztériumnak.

Mennyi pénz jár?

Az ösztöndíj tíz hónapra, vagyis egy teljes tanévre szól. 2013-ban havi 34 ezer forintot kaptak a hallgatók.

Hányan kaphatnak ösztöndíjat?

Köztársasági ösztöndíjat intézményenként az államilag támogatott, teljes idejű alapképzésen, mesterképzésen, valamint egységes, osztatlan képzésen tanulók 0,8 százaléka kaphat. A köztársasági ösztöndíjasok persze "sima" tanulmányi ösztöndíjat is kaphatnak.

Mi van akkor, ha közben valaki befejezi tanulmányait?

Passziválóknak nem jár ösztöndíj. Ha valaki a 2014/2015-ös tanév első, őszi félévének végén fejezi be tanulmányait, csak akkor kap tíz hónapig támogatást, ha tanulmányait már a tavaszi félévben folytatja.

További népszerű ösztöndíjakról itt olvashattok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.