Egyetemre küldi Orbán a minisztériumi vezetőket és nagyköveteket

Kezdhetik az újratervezést a karrierdiplomaták: nemcsak a minisztériumi vezetőket, a nagyköveteket is beiskolázza a kormány. A most induló ötéves államtudományi mesterképzést kell elvégezniük - írja a HVG.

  • Eduline
Fazekas István

„Külképviselet vezetője az lehet, aki – az egyéb jogszabályi feltételeken túlmenően – okleveles államtudományi mester szakképzettséggel rendelkezik” – a HVG információja szerint ez áll abban a kormányrendeletben, amely amúgy a minisztériumi, kormányhivatali vezetőket, kormánymegbízottakat is beiskolázza. Csak azoknak nem kell újra egyetemistává válniuk, akiknek már van jogász diplomájuk – bár egyes minisztérium között vita volt arról is, hogy ez nem túlzás-e.

Ötéves, osztatlan mesterképzés csak egyetlen helyen, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen van, így az új előírással a kormány kedvenc egyetemének kiváltságai is még tovább nőnek. Azt, aki 2025. január elsejéig nem szerzi meg a szükséges végzettséget, más beosztásba kell helyezni. Időt nyerni – de legfeljebb három évet – csak az tud majd, aki megkezdte a tanulmányait a kérelem benyújtásakor.

Minden állami vezetőt egyetemre küldene Orbán

A kormánynak célja, hogy valamennyi állami vezető részesüljön államtudományi képzésben, legyen szó területi vagy központi szerv vezetőjéről - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) lapjának adott interjújában. A Bonum Publicum Magazin legfrissebb számában megjelent interjúban a miniszterelnök elmondta, az államtudományi képzés átalakításával olyan közigazgatási tisztségviselőket kell képezni, akik "a szakmai tudásuk mellett elkötelezettek a nemzeti érdek képviselete, a morális tartás és a köz szolgálata iránt".

Alaposan feladják ezzel a leckét a külügynek is, egyúttal igencsak egyhangúvá fokozzák az olykor kifejezetten színes diplomáciai kinevezéseket. Fellélegezhet például a párizsi nagykövet, az arisztokrata családból származó Károlyi György, mert jogot végzett, bár Franciaországban üzleti karriert futott be. Ám kollégái többségének nincs ilyen szerencséje.

Az új szabályok szerint nem elég jó például az új washingtoni magyar nagykövet: Szabó László ugyanis nem jogi, hanem orvosi egyetemet végzett. Nem felel meg az új elvárásoknak a századvéges Szalay-Bobrovniczky Kristóf sem, aki ugyancsak nem karrierdiplomataként, hanem üzletemberként lett londoni nagykövet. Fel van adva a lecke Perényi János bécsi nagykövetnek is, aki szerencsétlenségére nem jogász, hanem bölcsészdoktor.

A cikk folytatását a hvg.hu-n olvashatjátok el.

A legnagyobb csendben csatolt el szakokat a kormány: tovább hízik a közszolgálati egyetem

Miközben a fél ország a Műegyetem gazdasági karának kiválásával foglalkozott, a kormány szép csendben újra kiváltságos helyzetbe hozta a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet (NKE). Ezúttal az egyik utolsó - és nem éppen erős lábakon álló - állami főiskola, a bajai Eötvös József Főiskola két intézetét csatolják az NKE-hez.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.