„Külképviselet vezetője az lehet, aki – az egyéb jogszabályi feltételeken túlmenően – okleveles államtudományi mester szakképzettséggel rendelkezik” – a HVG információja szerint ez áll abban a kormányrendeletben, amely amúgy a minisztériumi, kormányhivatali vezetőket, kormánymegbízottakat is beiskolázza. Csak azoknak nem kell újra egyetemistává válniuk, akiknek már van jogász diplomájuk – bár egyes minisztérium között vita volt arról is, hogy ez nem túlzás-e.

Ötéves, osztatlan mesterképzés csak egyetlen helyen, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen van, így az új előírással a kormány kedvenc egyetemének kiváltságai is még tovább nőnek. Azt, aki 2025. január elsejéig nem szerzi meg a szükséges végzettséget, más beosztásba kell helyezni. Időt nyerni – de legfeljebb három évet – csak az tud majd, aki megkezdte a tanulmányait a kérelem benyújtásakor.

Alaposan feladják ezzel a leckét a külügynek is, egyúttal igencsak egyhangúvá fokozzák az olykor kifejezetten színes diplomáciai kinevezéseket. Fellélegezhet például a párizsi nagykövet, az arisztokrata családból származó Károlyi György, mert jogot végzett, bár Franciaországban üzleti karriert futott be. Ám kollégái többségének nincs ilyen szerencséje.

Az új szabályok szerint nem elég jó például az új washingtoni magyar nagykövet: Szabó László ugyanis nem jogi, hanem orvosi egyetemet végzett. Nem felel meg az új elvárásoknak a századvéges Szalay-Bobrovniczky Kristóf sem, aki ugyancsak nem karrierdiplomataként, hanem üzletemberként lett londoni nagykövet. Fel van adva a lecke Perényi János bécsi nagykövetnek is, aki szerencsétlenségére nem jogász, hanem bölcsészdoktor.

A cikk folytatását a hvg.hu-n olvashatjátok el.