Itt vannak az összegek: ennyibe kerül a szülőknek egy egyetemista tanévkezdése

Egy alsós gyerek iskolakezdése 2018-ban átlagosan 48 000 forintba került a szülőknek, egy felsősé pedig 61 000 forintba - derül ki a Bónusz Brigád és a GKI Digital közös felméréséből.

  • MTI
Fazekas István

Az elemzés szerint a közép- és felsőoktatási intézménybe járóknál a kiadások ennél is magasabbak voltak: előbbi esetében 68 ezer, utóbbinál 84 ezer forintba került az iskolakezdés. A papír-írószereket 66 százalék hipermarketekben szerezte be, 38 százalék a helyi papírboltból, 30 százalék pedig a nagyobb papír-írószer bolthálózatokat választotta.

A ruhákat legtöbben, a választ adók 64 százaléka, nagy sportáruházakból veszi, kínai áruházból minden ötödik ember választ tornacipőt és egyéb ruházati termékeket, minden negyedik válaszadó pedig online vásárol.

A válaszadók 89 százaléka ruházati cikkeket is ilyenkor vásárol gyerekének, a tornacipő és tornaruha mellett őszi ruhák is kerülnek ilyenkor a kosárba. A válaszadók háromnegyede vásárolt egyéb, az iskolai élethez szükséges kiegészítőket, kulacsot, tornazsákot, iskolatáskát vagy tolltartót.

A kutatás szerint a tollak és füzetek, egyéb papíráruk kiválasztásánál az elsődleges szempont azok minősége volt. A minőség 73 százaléknál, míg az ár 67 százaléknál játszott döntő szerepet az egyes termékek kiválasztásakor, 60 százalék figyelembe veszi a gyerek kérését, ízlését is.

Azt, hogy egy termék újrahasznosított anyagból készül-e, csupán 11 százalék jelölte meg fontos szempontként - derült ki a kutatásból. Az online felmérés a nyolc éve működő webes kereskedelmi cég, a Bónusz Brigád oldalain történt, a cég internetes felületein eddig 1,5 milliónyian regisztráltak és 600 ezren vásároltak.

41 ezer forintos támogatás jár az iskolakezdésre: kinek jár?

A béren kívüli juttatások egyik eleme az iskolakezdési támogatás. Július 1-től egészen december 31-ig bármikor kérhető a munkáltatótól, és ez alatt az időszak alatt használható fel az utalványokat elfogadó üzletekben. A támogatás összege nem lehet nagyobb a bruttó minimálbér (jelenleg 138000 forint) 30 százalékánál.

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.