Havi 100 ezer forintos ösztöndíjat kaphat sok egyetemista: mutatjuk a részleteket

Havi 100 ezer forintos ösztöndíjat kaphatnak februártól vagy legkésőbb szeptembertől azok az informatika szakos hallgatók, akik legalább 3,5-es tanulmányi átlagot érnek el, és teljesítenek legalább 24 kreditet - írja a Népszava.

  • Eduline
pixabay.com

Ahogy arról mi is beszámoltunk, Horváth Zita felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár hétfőn jelentette be, hogy ösztöndíjat indítanak informatikus szakosoknak. A Népszava a részletekről most azt írja, havi 100 ezer forintos összegről van szó, az ösztöndíj elnyeréséhez 3,5-ös tanulmányi átlagra lesz szükség.

Azt remélik, ennek hatására 10-20 százalékkal, több éves távlatban pedig akár 40 százalékkal is növekedhet az informatika szakokra jelentkezők száma. Az ösztöndíj célja ugyanakkor nem csupán az informatikai képzések vonzóbbá tétele, hiszen egy – a korábbi évekhez képest kiugrónak számító - 10 százalékos növekedés már most is megfigyelhető a jelentkezések és a felvettek számában.

A lemorzsolódás ugyanakkor óriási - mintegy 30-40 százalékos - ezeken a szakokon. Az informatikai munkaerőpiacon ugyanis akkora a munkaerőhiány, hogy már az egy-két szemesztert végzett hallgatók is „lábon elkelnek”. Vagy az egyetem mellett kezdenek el dolgozni, emiatt pedig nem tudják megfelelően teljesíteni a tanulmányi követelményeket, vagy pedig végleg munkába állnak egy cégnél.

Ezzel a szakmával akár egymillió forintot is kereshettek néhány év munka után

Akkora az informatikushiány, hogy a programozókat már az iskolapadból elviszik a cégek. A piacon már megjelentek a néhány hónapos gyorstalpalók; ezek végzettséget nem adnak, tanulóik mégis azonnal találnak munkát. A Hír Tv beszámolója szerint néhány éve nő az informatikushallgatók száma. Idén szeptemberben országszerte csaknem 6500-an kezdték egyetemi tanulmányaikat ezen a szakon.

Az új ösztöndíj bevezetésével ezért azt is szeretnék elérni, hogy az informatika szakokon tanulók ne hagyják ott az egyetemet néhány szemeszter múlva. A lemorzsolódás ugyanis azért is nagy probléma, mert így rendkívül kevesen jutnak el mesterképzésre, emiatt pedig nincs utánpótlási bázisa az egyre öregedő oktatói karnak, és nincs elegendő, az informatikai rendszereket mélyebben is átlátó szakember.

Ezek az egyetemisták kaphatnak félévente 640 ezer forintos ösztöndíjat

Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ ösztöndíjpályázatot hirdetett ápolás mesterképzési szakos hallgatóknak, az első félévben akár 640 ezer forintot is jelentő ösztöndíjra október 25-éig lehet pályázni - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) egészségügyért felelős államtitkársága. Az ápolás mesterképzési szakos hallgatók Michalicza-ösztöndíjával a felsőfokú végzettségű ápolókat és mentőtiszteket támogatja a mesterfokozat és az okleveles ápoló szakképzettség megszerzésében - írták.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.