Szívesen töltenétek pár egyetemi félévet külföldön? Most akár Indiában is tanulhattok

Ha szívesen tanulnátok külföldön, most akár Indiába is jelentkezhettek ösztöndíjas egyetemi félévekre. Itt vannak a részletek.

  • Eduline
pixabay.com

Az idei diákcsere-pályázatra alapszakos és mesterszakosok hallgatók is jelentkezhetnek.

Különböző részképzéseken vehettek részt, mérnöki, természettudományi, építészet, menedzsment, jog és orvostudományi területen is, akár teljes tandíjmentességgel és/vagy egészségbiztosítással, étkezési és egyéb hozzájárulássokkal. Az ösztöndíj időtartama 1 és 2 szemeszter is lehet.

A pályázati határidő a tavaszi félévre január 31-én lejárt, azonban az őszi félévre egészen augusztus 15-ig jelentkezhettek az Office of International Relations Indian Institute of Technology Kharagpur pályázatán az [email protected] címen. 

Bővebb részleteket itt olvashattok, részleteket kaphattok az egyetem honlapján is.

Végzős középiskolásoknak indítottak ösztöndíjprogramot, már lehet jelentkezni

Új ösztöndíjprogramot hirdettek végzős középiskolások számára, annak érdekében, hogy segítsék az átmeneti időszakot a középfokú- és felsőoktatás között. Akár (egyszeri) százezer forint támogatást is lehet nyerni. SZTE START néven új ösztöndíjprogramot indított a Szegedi Tudományegyetem, mellyel azokat a tehetséges, végzős középiskolai diákokat kívánják támogatni, akik idén első helyen jelentkeztek az egyetem valamelyik képzésére, és természetesen oda felvételt is nyernek.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.