Magyarországon az egyik legmagasabb a diplomás inaktívak és munkanélküliek aránya, de még így is több eséllyel talál munkát egy diplomás, mint az, aki csak érettségit tett - derült ki a World Economic Forum friss jelentéséből.
Skandináviában, Svájcban és Kanadában a legerősebb a humán tőke, vagyis itt a legmegfelelőbb az oktatás minősége, a munkaerő-piaci részvétel, illetve az oktatás és a munkaerő-piac összhangja a World Economic Forum friss jelentése, a 2015-ös Human Capital Index szerint. A 124 vizsgált országból Magyarország a 32. helyet szerezte meg, Ausztria, Szlovénia, Csehország, Lengyelország és Ukrajna is előkelőbb helyen végzett, de Horvátország, Szlovákia és Románia valamivel lemaradt.
A magasan képzett munkaerő aránya Luxemburgban, Szingapúrban, Svájcban és Izraelben a legnagyobb. A legtöbb bölcsészettudományi, gazdaságtudományi, jogi, művészet, valamint társadalomtudományi területen diplomázott (azaz BA vagy MA diplomás) hallgató az Egyesült Államokban, Japánban, az Egyesült Királyságban és Bangladesben tanult, míg a legtöbb informatikai, műszaki, agrár, orvos- és egészségtudományi, valamint természettudományi (azaz BSc vagy MSc) diplomát Oroszországban, az Egyesült Államokban, Iránban és Japánban szerzik.
Magyarország egy kevésbé hízelgő toplistára került fel: a valamivel több mint 400 ezer gazdaságilag inaktív (például munkanélküli, 74 évnél fiatalabb nyugdíjas, esetleg GYES-en lévő szülő) diplomással a vizsgált országokból hatodik lett. Ennél csak Örményországban, Marokkóban, Moldovában, Szebiában és Szaud-Arábiában magasabb az inaktív diplomások aránya. Ez azt jelenti, hogy itthon a diplomások 23 százaléka inaktív, a teljes lakosság körében pedig 4 százalék a diplomás inaktívok aránya, míg a teljes munkanélküliségi ráta 10,2 százalék. Elképesztő a munkanélküliség a huszonévesek között.
A jelentés Magyarországra vonatkozó részéből az is kiderül, hogy mely korcsoportban a legmagasabb a diplomás inaktívak aránya: a nyugdíjrendszer miatt a 65 év fölöttiek közül kerül ki az inaktív diplomások mintegy fele, illetve az 55 és 64 év közti korosztályban is már csak a diplomások fele aktív. Ugyanakkor magas a pályakezdő diplomások munkanélkülisége is, a 25 és 34 év közötti diplomások 16 százaléka inaktív.
Ez persze még így is elmarad az alacsonyabb végzettségűek munkanélküliségétől: a középiskolai végzettséggel rendelkező 25-34 évesek között több mint 21 százalék inaktívak aránya, a 35-44 évesek körében pedig 14 százalék - míg ugyanebben a korosztályban a felsőfokú végzettségűeknek már csak 12,5 százaléka inaktív.
A kutatásban megkérdezettek egy 7-ig terjedő skálán átlagosan 2,85-re értékelték az ország szociális védőhálóját, míg a finnek 6,13-ra, a norvégok 6,14-re, a svájciak pedig 6,03-ra értékelték a sajátjukat. De elhúztak mellettünk a szomszédaink is, az osztrákok 5.85, a románok 3,84, a szlovákok 3,83, a horvátok 3,15 pontos értékelést adtak.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
