Megdöbbentően magas a diplomás munkanélküliek aránya

Magyarországon az egyik legmagasabb a diplomás inaktívak és munkanélküliek aránya, de még így is több eséllyel talál munkát egy diplomás, mint az, aki csak érettségit tett - derült ki a World Economic Forum friss jelentéséből.

  • Eduline

Skandináviában, Svájcban és Kanadában a legerősebb a humán tőke, vagyis itt a legmegfelelőbb az oktatás minősége, a munkaerő-piaci részvétel, illetve az oktatás és a munkaerő-piac összhangja a World Economic Forum friss jelentése, a 2015-ös Human Capital Index szerint. A 124 vizsgált országból Magyarország a 32. helyet szerezte meg, Ausztria, Szlovénia, Csehország, Lengyelország és Ukrajna is előkelőbb helyen végzett, de Horvátország, Szlovákia és Románia valamivel lemaradt.

A magasan képzett munkaerő aránya Luxemburgban, Szingapúrban, Svájcban és Izraelben a legnagyobb. A legtöbb bölcsészettudományi, gazdaságtudományi, jogi, művészet, valamint társadalomtudományi területen diplomázott (azaz BA vagy MA diplomás) hallgató az Egyesült Államokban, Japánban, az Egyesült Királyságban és Bangladesben tanult, míg a legtöbb informatikai, műszaki, agrár, orvos- és egészségtudományi, valamint természettudományi (azaz BSc vagy MSc) diplomát Oroszországban, az Egyesült Államokban, Iránban és Japánban szerzik.

Magyarország egy kevésbé hízelgő toplistára került fel: a valamivel több mint 400 ezer gazdaságilag inaktív (például munkanélküli, 74 évnél fiatalabb nyugdíjas, esetleg GYES-en lévő szülő) diplomással a vizsgált országokból hatodik lett. Ennél csak Örményországban, Marokkóban, Moldovában, Szebiában és Szaud-Arábiában magasabb az inaktív diplomások aránya. Ez azt jelenti, hogy itthon a diplomások 23 százaléka inaktív, a teljes lakosság körében pedig 4 százalék a diplomás inaktívok aránya, míg a teljes munkanélküliségi ráta 10,2 százalék. Elképesztő a munkanélküliség a huszonévesek között.

A gazdaságilag inaktív diplomások száma, illetve a diplomásokhoz és a teljes népességhez viszonyított aránya
World Economic Forum

A jelentés Magyarországra vonatkozó részéből az is kiderül, hogy mely korcsoportban a legmagasabb a diplomás inaktívak aránya: a nyugdíjrendszer miatt a 65 év fölöttiek közül kerül ki az inaktív diplomások mintegy fele, illetve az 55 és 64 év közti korosztályban is már csak a diplomások fele aktív. Ugyanakkor magas a pályakezdő diplomások munkanélkülisége is, a 25 és 34 év közötti diplomások 16 százaléka inaktív.

Ez persze még így is elmarad az alacsonyabb végzettségűek munkanélküliségétől: a középiskolai végzettséggel rendelkező 25-34 évesek között több mint 21 százalék inaktívak aránya, a 35-44 évesek körében pedig 14 százalék - míg ugyanebben a korosztályban a felsőfokú végzettségűeknek már csak 12,5 százaléka inaktív.

Általános iskolát végzett aktívak (sötétkék), középiskolát végzett aktívak (középkék), felsőoktatásban végzett aktívak (világoskék), általános iskolát végzett inaktívak (sötétszürke), középiskolát végzett inaktívak (középszürke) és felsőoktatásban végzett inaktívak (világosszürke) aránya korcsoportonként.
World Economic Forum

A kutatásban megkérdezettek egy 7-ig terjedő skálán átlagosan 2,85-re értékelték az ország szociális védőhálóját, míg a finnek 6,13-ra, a norvégok 6,14-re, a svájciak pedig 6,03-ra értékelték a sajátjukat. De elhúztak mellettünk a szomszédaink is, az osztrákok 5.85, a románok 3,84, a szlovákok 3,83, a horvátok 3,15 pontos értékelést adtak.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.