Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Skandináviában, Svájcban és Kanadában a legerősebb a humán tőke, vagyis itt a legmegfelelőbb az oktatás minősége, a munkaerő-piaci részvétel, illetve az oktatás és a munkaerő-piac összhangja a World Economic Forum friss jelentése, a 2015-ös Human Capital Index szerint. A 124 vizsgált országból Magyarország a 32. helyet szerezte meg, Ausztria, Szlovénia, Csehország, Lengyelország és Ukrajna is előkelőbb helyen végzett, de Horvátország, Szlovákia és Románia valamivel lemaradt.
A magasan képzett munkaerő aránya Luxemburgban, Szingapúrban, Svájcban és Izraelben a legnagyobb. A legtöbb bölcsészettudományi, gazdaságtudományi, jogi, művészet, valamint társadalomtudományi területen diplomázott (azaz BA vagy MA diplomás) hallgató az Egyesült Államokban, Japánban, az Egyesült Királyságban és Bangladesben tanult, míg a legtöbb informatikai, műszaki, agrár, orvos- és egészségtudományi, valamint természettudományi (azaz BSc vagy MSc) diplomát Oroszországban, az Egyesült Államokban, Iránban és Japánban szerzik.
Magyarország egy kevésbé hízelgő toplistára került fel: a valamivel több mint 400 ezer gazdaságilag inaktív (például munkanélküli, 74 évnél fiatalabb nyugdíjas, esetleg GYES-en lévő szülő) diplomással a vizsgált országokból hatodik lett. Ennél csak Örményországban, Marokkóban, Moldovában, Szebiában és Szaud-Arábiában magasabb az inaktív diplomások aránya. Ez azt jelenti, hogy itthon a diplomások 23 százaléka inaktív, a teljes lakosság körében pedig 4 százalék a diplomás inaktívok aránya, míg a teljes munkanélküliségi ráta 10,2 százalék. Elképesztő a munkanélküliség a huszonévesek között.
A gazdaságilag inaktív diplomások száma, illetve a diplomásokhoz és a teljes népességhez viszonyított aránya
World Economic Forum
A jelentés Magyarországra vonatkozó részéből az is kiderül, hogy mely korcsoportban a legmagasabb a diplomás inaktívak aránya: a nyugdíjrendszer miatt a 65 év fölöttiek közül kerül ki az inaktív diplomások mintegy fele, illetve az 55 és 64 év közti korosztályban is már csak a diplomások fele aktív. Ugyanakkor magas a pályakezdő diplomások munkanélkülisége is, a 25 és 34 év közötti diplomások 16 százaléka inaktív.
Ez persze még így is elmarad az alacsonyabb végzettségűek munkanélküliségétől: a középiskolai végzettséggel rendelkező 25-34 évesek között több mint 21 százalék inaktívak aránya, a 35-44 évesek körében pedig 14 százalék - míg ugyanebben a korosztályban a felsőfokú végzettségűeknek már csak 12,5 százaléka inaktív.
Általános iskolát végzett aktívak (sötétkék), középiskolát végzett aktívak (középkék), felsőoktatásban végzett aktívak (világoskék), általános iskolát végzett inaktívak (sötétszürke), középiskolát végzett inaktívak (középszürke) és felsőoktatásban végzett inaktívak (világosszürke) aránya korcsoportonként.
World Economic Forum
A kutatásban megkérdezettek egy 7-ig terjedő skálán átlagosan 2,85-re értékelték az ország szociális védőhálóját, míg a finnek 6,13-ra, a norvégok 6,14-re, a svájciak pedig 6,03-ra értékelték a sajátjukat. De elhúztak mellettünk a szomszédaink is, az osztrákok 5.85, a románok 3,84, a szlovákok 3,83, a horvátok 3,15 pontos értékelést adtak.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
