A kormány nem hajlandó emelni a jelenlegi ösztöndíjakon, így a felsőoktatásban tanulók egyre magasabb megélhetési költségekkel és stagnáló jutattásokkal szembesülnek. Ha valakit a szülei nem tudnak támogatni egyetemi évei alatt, kénytelen munkát vállalni a tanulás mellett, vagy hosszú évekre eladósodni. Mire elég ma egy átlagos ösztöndíj a felsőoktatásban?
A HÖOK alaposan berágott a kormányra, miután a jövő évi költségvetéssel gyakorlatilag eldőlt, hogy hiába tárgyalt a szervezet a kormánnyal a hallgatói ösztöndíjak emeléséről, erre jövőre biztosan nem lesz fedezet.
A hallgatói szervezet jó helyen tapogatózik, ugyanis manapság a felsőoktatásban kapható ösztöndíjak mértéke elmarad a megélhetéshez szükséges összegektől. Persze léteznek kiemelkedően magas ösztöndíjak, de ezeket például olimpiai sportolók kapják, egy átlag hallgató a tanulmányi teljesítménye alapján átlagosan mindössze 15 ezer forintot érhet el havonta. A tanulmányi ösztöndíjat általában a megszerzett kreditek számából és a tanulmányi átlagból számolják ki, és nem árt, ha a hallgató állami ösztöndíjas képzésben vesz részt, de az összeg pontos meghatározásának módszere karonként más és más.
Nagyon kevés kiváltságos hallgató kaphatja csak meg a köztársasági ösztöndíjról átkeresztelt nemzeti felsőoktatási öszöndíjat, amelynek összege évi 400 ezer forint, tavaly óta 60 ezer forinttal nőtt. Bár ez az összeg első hallásra igen magasnak tűnik, árnyalja a képet, hogy a legkiválóbb hallgatók 10 havi bontásban kapják meg azt, ráadásul, amint lejár, ismét pályázni kell.
Hogy mire elég havi 15-40 ezer forint, azt nem nehéz kitalálnia annak, aki jelenleg is a felsőoktatásban tanul: nem sok mindenre. Az átlagos tanulmányi ösztöndíjból még a Budapestnél olcsóbb vidéki egyetemi városokban sem jön ki egy szoba, de a kollégiumi lakhatást is épphogy fedezi az olcsóbb, általában kevésbé jó állapotú kollégiumokban. Egy hallgatónak ezen kívül költenie kell a közlekedésre, könyvekre, jegyzetekre, ételre, és persze nem illik kimaradni a közösségi programokból.
Persze ezeket a kiadásokat egy egyetemista részben fedezheti a diákhitelből, ami akár havi 60 ezer forint is lehet, a tandíj pedig teljes egészében kijön a diákhitel 2-ből - így sokan többmilliós tartozással kezdenek friss diplomásként.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
