A kormány nem hajlandó emelni a jelenlegi ösztöndíjakon, így a felsőoktatásban tanulók egyre magasabb megélhetési költségekkel és stagnáló jutattásokkal szembesülnek. Ha valakit a szülei nem tudnak támogatni egyetemi évei alatt, kénytelen munkát vállalni a tanulás mellett, vagy hosszú évekre eladósodni. Mire elég ma egy átlagos ösztöndíj a felsőoktatásban?
A HÖOK alaposan berágott a kormányra, miután a jövő évi költségvetéssel gyakorlatilag eldőlt, hogy hiába tárgyalt a szervezet a kormánnyal a hallgatói ösztöndíjak emeléséről, erre jövőre biztosan nem lesz fedezet.
A hallgatói szervezet jó helyen tapogatózik, ugyanis manapság a felsőoktatásban kapható ösztöndíjak mértéke elmarad a megélhetéshez szükséges összegektől. Persze léteznek kiemelkedően magas ösztöndíjak, de ezeket például olimpiai sportolók kapják, egy átlag hallgató a tanulmányi teljesítménye alapján átlagosan mindössze 15 ezer forintot érhet el havonta. A tanulmányi ösztöndíjat általában a megszerzett kreditek számából és a tanulmányi átlagból számolják ki, és nem árt, ha a hallgató állami ösztöndíjas képzésben vesz részt, de az összeg pontos meghatározásának módszere karonként más és más.
Nagyon kevés kiváltságos hallgató kaphatja csak meg a köztársasági ösztöndíjról átkeresztelt nemzeti felsőoktatási öszöndíjat, amelynek összege évi 400 ezer forint, tavaly óta 60 ezer forinttal nőtt. Bár ez az összeg első hallásra igen magasnak tűnik, árnyalja a képet, hogy a legkiválóbb hallgatók 10 havi bontásban kapják meg azt, ráadásul, amint lejár, ismét pályázni kell.
Hogy mire elég havi 15-40 ezer forint, azt nem nehéz kitalálnia annak, aki jelenleg is a felsőoktatásban tanul: nem sok mindenre. Az átlagos tanulmányi ösztöndíjból még a Budapestnél olcsóbb vidéki egyetemi városokban sem jön ki egy szoba, de a kollégiumi lakhatást is épphogy fedezi az olcsóbb, általában kevésbé jó állapotú kollégiumokban. Egy hallgatónak ezen kívül költenie kell a közlekedésre, könyvekre, jegyzetekre, ételre, és persze nem illik kimaradni a közösségi programokból.
Persze ezeket a kiadásokat egy egyetemista részben fedezheti a diákhitelből, ami akár havi 60 ezer forint is lehet, a tandíj pedig teljes egészében kijön a diákhitel 2-ből - így sokan többmilliós tartozással kezdenek friss diplomásként.
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
