A kormány nem hajlandó emelni a jelenlegi ösztöndíjakon, így a felsőoktatásban tanulók egyre magasabb megélhetési költségekkel és stagnáló jutattásokkal szembesülnek. Ha valakit a szülei nem tudnak támogatni egyetemi évei alatt, kénytelen munkát vállalni a tanulás mellett, vagy hosszú évekre eladósodni. Mire elég ma egy átlagos ösztöndíj a felsőoktatásban?
A HÖOK alaposan berágott a kormányra, miután a jövő évi költségvetéssel gyakorlatilag eldőlt, hogy hiába tárgyalt a szervezet a kormánnyal a hallgatói ösztöndíjak emeléséről, erre jövőre biztosan nem lesz fedezet.
A hallgatói szervezet jó helyen tapogatózik, ugyanis manapság a felsőoktatásban kapható ösztöndíjak mértéke elmarad a megélhetéshez szükséges összegektől. Persze léteznek kiemelkedően magas ösztöndíjak, de ezeket például olimpiai sportolók kapják, egy átlag hallgató a tanulmányi teljesítménye alapján átlagosan mindössze 15 ezer forintot érhet el havonta. A tanulmányi ösztöndíjat általában a megszerzett kreditek számából és a tanulmányi átlagból számolják ki, és nem árt, ha a hallgató állami ösztöndíjas képzésben vesz részt, de az összeg pontos meghatározásának módszere karonként más és más.
Nagyon kevés kiváltságos hallgató kaphatja csak meg a köztársasági ösztöndíjról átkeresztelt nemzeti felsőoktatási öszöndíjat, amelynek összege évi 400 ezer forint, tavaly óta 60 ezer forinttal nőtt. Bár ez az összeg első hallásra igen magasnak tűnik, árnyalja a képet, hogy a legkiválóbb hallgatók 10 havi bontásban kapják meg azt, ráadásul, amint lejár, ismét pályázni kell.
Hogy mire elég havi 15-40 ezer forint, azt nem nehéz kitalálnia annak, aki jelenleg is a felsőoktatásban tanul: nem sok mindenre. Az átlagos tanulmányi ösztöndíjból még a Budapestnél olcsóbb vidéki egyetemi városokban sem jön ki egy szoba, de a kollégiumi lakhatást is épphogy fedezi az olcsóbb, általában kevésbé jó állapotú kollégiumokban. Egy hallgatónak ezen kívül költenie kell a közlekedésre, könyvekre, jegyzetekre, ételre, és persze nem illik kimaradni a közösségi programokból.
Persze ezeket a kiadásokat egy egyetemista részben fedezheti a diákhitelből, ami akár havi 60 ezer forint is lehet, a tandíj pedig teljes egészében kijön a diákhitel 2-ből - így sokan többmilliós tartozással kezdenek friss diplomásként.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
