A kormány nem hajlandó emelni a jelenlegi ösztöndíjakon, így a felsőoktatásban tanulók egyre magasabb megélhetési költségekkel és stagnáló jutattásokkal szembesülnek. Ha valakit a szülei nem tudnak támogatni egyetemi évei alatt, kénytelen munkát vállalni a tanulás mellett, vagy hosszú évekre eladósodni. Mire elég ma egy átlagos ösztöndíj a felsőoktatásban?
A HÖOK alaposan berágott a kormányra, miután a jövő évi költségvetéssel gyakorlatilag eldőlt, hogy hiába tárgyalt a szervezet a kormánnyal a hallgatói ösztöndíjak emeléséről, erre jövőre biztosan nem lesz fedezet.
A hallgatói szervezet jó helyen tapogatózik, ugyanis manapság a felsőoktatásban kapható ösztöndíjak mértéke elmarad a megélhetéshez szükséges összegektől. Persze léteznek kiemelkedően magas ösztöndíjak, de ezeket például olimpiai sportolók kapják, egy átlag hallgató a tanulmányi teljesítménye alapján átlagosan mindössze 15 ezer forintot érhet el havonta. A tanulmányi ösztöndíjat általában a megszerzett kreditek számából és a tanulmányi átlagból számolják ki, és nem árt, ha a hallgató állami ösztöndíjas képzésben vesz részt, de az összeg pontos meghatározásának módszere karonként más és más.
Nagyon kevés kiváltságos hallgató kaphatja csak meg a köztársasági ösztöndíjról átkeresztelt nemzeti felsőoktatási öszöndíjat, amelynek összege évi 400 ezer forint, tavaly óta 60 ezer forinttal nőtt. Bár ez az összeg első hallásra igen magasnak tűnik, árnyalja a képet, hogy a legkiválóbb hallgatók 10 havi bontásban kapják meg azt, ráadásul, amint lejár, ismét pályázni kell.
Hogy mire elég havi 15-40 ezer forint, azt nem nehéz kitalálnia annak, aki jelenleg is a felsőoktatásban tanul: nem sok mindenre. Az átlagos tanulmányi ösztöndíjból még a Budapestnél olcsóbb vidéki egyetemi városokban sem jön ki egy szoba, de a kollégiumi lakhatást is épphogy fedezi az olcsóbb, általában kevésbé jó állapotú kollégiumokban. Egy hallgatónak ezen kívül költenie kell a közlekedésre, könyvekre, jegyzetekre, ételre, és persze nem illik kimaradni a közösségi programokból.
Persze ezeket a kiadásokat egy egyetemista részben fedezheti a diákhitelből, ami akár havi 60 ezer forint is lehet, a tandíj pedig teljes egészében kijön a diákhitel 2-ből - így sokan többmilliós tartozással kezdenek friss diplomásként.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
