Ennyire könnyen meg lehet megszüntetni egy egyetemi szakot

Jogilag egy rendeletmódosítással minden további nélkül meg lehet szüntetni egy akkreditált szakot - mondta a hvg.hu-nak a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság előző elnöke.

  • Eduline
PixaBay

A hvg.hu írta meg csütörtök este, hogy a hét elején alig huszonnégy órát kaptak az egyetemek arra, hogy véleményezzék az Emmi és az igazságügyi tárca rendeletmódosító előterjesztését, amelynek egy pontja kimondja: a jövőben nem indulhat képzés társadalmi nemek tanulmánya szakon. Vagy ahogy a politikai vitákban elhíresült: genderszakon.

"A program koncepciója világos és releváns (...), a képzés tudományos háttere biztosított" – ez szerepel a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság határozatában, mellyel 2016-ban támogatta, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem elindítsa a társadalmi nemek tanulmánya mesterszakot. A képzést legfeljebb 18 tanulónak hirdetik meg, de induláskor nem is volt nagy a tolongás, első körben 10 diák jelentkezett. Idén kicsit többen: 33 jelentkezőből 14-en jelölték meg első helyen a képzést, ebből 11-et vettek fel, a maradék helyekre pótfelvételit hirdettek meg. A CEU-n angolul folyik a képzés, az öt jelentkezőből idén két hallgatót vettek fel.

"Jogilag egy rendeletmódosítással minden további nélkül meg lehet szüntetni egy akkreditált szakot" – mondta a hvg.hu-nak Bazsa György, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság korábbi elnöke, a Debreceni Egyetem professor emeritusa. Ilyenkor a bizottságnak nincs véleményezési lehetősége, csak a szak indítása előtt, de szakértői véleménye akkor sem köti az Oktatási Hivatalt.

A szakok 3-5 évenkénti felülvizsgálatát egyébként Bazsa György indokoltnak tartja, a társadalmi-gazdasági igények ugyanis változnak, a tapasztalatok alapján indokolt átnézni a képzési és kimeneti követelményeket. A másfél évvel ezelőtti felülvizsgálat – amikor 15-20 szakot megszüntettek és néhány újat indítottak – ebbe a körbe tartozott.

Az eseti, nem elemzésen alapuló szakmegszüntetésekre viszont nem lát okot. Igaz, szerinte – noha a korábbi kormányzati nyilatkozatok alapján sejthető a döntés háttere – végül nem is fogják megindokolni a lépést. Még akkor sem, ha korábban nem volt példa arra, hogy vélelmezhetően ideológiai megfontolásból szüntessenek vagy változtassanak meg egy szakot.

Egy tollvonással kicsinálják a genderszakot: nem indulhat többé ilyen képzés

A hét elején alig huszonnégy órát kaptak az egyetemek arra, hogy véleményezzék az Emmi és az igazságügyi tárca rendeletmódosító előterjesztését, amelynek egy pontja kimondja: a jövőben nem indulhat képzés társadalmi nemek tanulmánya szakon. Vagy ahogy a politikai vitákban elhíresült: genderszakon - írja a hvg.hu.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.