Jogilag egy rendeletmódosítással minden további nélkül meg lehet szüntetni egy akkreditált szakot - mondta a hvg.hu-nak a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság előző elnöke.
A hvg.hu írta meg csütörtök este, hogy a hét elején alig huszonnégy órát kaptak az egyetemek arra, hogy véleményezzék az Emmi és az igazságügyi tárca rendeletmódosító előterjesztését, amelynek egy pontja kimondja: a jövőben nem indulhat képzés társadalmi nemek tanulmánya szakon. Vagy ahogy a politikai vitákban elhíresült: genderszakon.
"A program koncepciója világos és releváns (...), a képzés tudományos háttere biztosított" – ez szerepel a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság határozatában, mellyel 2016-ban támogatta, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem elindítsa a társadalmi nemek tanulmánya mesterszakot. A képzést legfeljebb 18 tanulónak hirdetik meg, de induláskor nem is volt nagy a tolongás, első körben 10 diák jelentkezett. Idén kicsit többen: 33 jelentkezőből 14-en jelölték meg első helyen a képzést, ebből 11-et vettek fel, a maradék helyekre pótfelvételit hirdettek meg. A CEU-n angolul folyik a képzés, az öt jelentkezőből idén két hallgatót vettek fel.
"Jogilag egy rendeletmódosítással minden további nélkül meg lehet szüntetni egy akkreditált szakot" – mondta a hvg.hu-nak Bazsa György, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság korábbi elnöke, a Debreceni Egyetem professor emeritusa. Ilyenkor a bizottságnak nincs véleményezési lehetősége, csak a szak indítása előtt, de szakértői véleménye akkor sem köti az Oktatási Hivatalt.
A szakok 3-5 évenkénti felülvizsgálatát egyébként Bazsa György indokoltnak tartja, a társadalmi-gazdasági igények ugyanis változnak, a tapasztalatok alapján indokolt átnézni a képzési és kimeneti követelményeket. A másfél évvel ezelőtti felülvizsgálat – amikor 15-20 szakot megszüntettek és néhány újat indítottak – ebbe a körbe tartozott.
Az eseti, nem elemzésen alapuló szakmegszüntetésekre viszont nem lát okot. Igaz, szerinte – noha a korábbi kormányzati nyilatkozatok alapján sejthető a döntés háttere – végül nem is fogják megindokolni a lépést. Még akkor sem, ha korábban nem volt példa arra, hogy vélelmezhetően ideológiai megfontolásból szüntessenek vagy változtassanak meg egy szakot.
A hét elején alig huszonnégy órát kaptak az egyetemek arra, hogy véleményezzék az Emmi és az igazságügyi tárca rendeletmódosító előterjesztését, amelynek egy pontja kimondja: a jövőben nem indulhat képzés társadalmi nemek tanulmánya szakon. Vagy ahogy a politikai vitákban elhíresült: genderszakon - írja a hvg.hu.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.
