Április második felében lezárulhatnak a tárgyalások a hallgatói szerződésekről a Hallgatói Önkormányzatok Országos...
Április második felében lezárulhatnak a tárgyalások a hallgatói szerződésekről a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) és a kormány között. Sokat puhulhatnak a kötelező itthoni munkavállalás szabályai, amelyet az állami ösztöndíjas hallgatóknak kell vállalniuk - írja az Index.
Megszűnhet maga a hallgatói szerződés: az egyetemek hallgatói nyilvántartási rendszerein keresztül (Neptunk, ETR) lenne követhető, kire vonatkoznak majd a magyarországi munkavállalásra szóló kötelezettségek.
A kormány több engedményt is készül tenni. Jelenleg a hallgatói szerződés része az is, hogy aki nem szerzi meg a képzési idő másfélszeresén belül a diplomáját, annak az állami támogatás felét vissza kell fizetnie. Az Index információi szerint azonban a tárgyalásokon fölmerült, hogy akik a második félév végéig hagyják ott az egyetemet, azoknak még ne kelljen fizetniük.
Klinghammer István korábbi ötletének megfelelően a diploma megszerzése utáni 20 év alatt csak a képzési időnek megfelelő időt kellene itthon dolgozni - míg jelenleg a képzési idő kétszeresét. Ez az engedmény vonatkozna a szerződést 2012-ben aláíró hallgatókra is.
Változhatnak a visszafizetés szabályai is: 5 millió forint alatti összegek esetében eddig 10 év volt a futamidő, most minden esetben 15 év lenne. A jegybanki alapkamatot három százalékkal meghaladó kamatot eltörölnék, csak az infláció mértékével növekedne a visszafizetendő összeg. Klinghammer István felsőoktatási államtitkár azt javasolta: a képzési költség meghatározásához osszák a szakokat három kategóriába: ezek a költséges szakok (például az orvosi vagy a vegyész), a közepesen költségesek (mérnöki és más természettudományos), illetve a legkevésbé költségesek (bölcsész és közgazdász).
A hazai munkavégzésbe beleszámítana a regisztrált munkanélküliként eltöltött idő is, illetve a doktori képzés három éve az abszolutórium megszerzéséig. A HÖOK javasolta többek között a tanulmányok alatti munkavégzés beszámítását is: ezt úgy tűnik, nem fogadja el a kormány. Az eduline birtokába került javaslatról itt olvashattok.
A HÖOK viselkedését sokan pálfordulásként értékelték. A hallgatói szervezet tavaly decemberben elfogadta a Hallgatói Hálózat hat pontját, amelyek közül az egyik teljesen elutasította a röghöz kötést. A HÖOK is felháborodott a hallgatói szerződés alaptörvénybe írása ellen, márciusra azonban abba az irányba fordult, hogy inkább tárgyal a kormánnyal. Erről a március 22-i közgyűlésen döntöttek.
Kiss Dávid, a HÖOK alelnöke az Indexnek azt mondta: egy patthelyzetben elfogadható kompromisszumra törekszenek, ugyanakkor továbbra is fontosnak tartják, hogy az állam tegyen lépéseket a diplomás elvándorlás megakadályozására.
A Hallgatói Hálózat továbbra is ellenzi a hallgatói szerződés bármely formáját. Március 23-i közleményükben azt írták: a felvételizők drasztikusan csökkenő létszámából azt a következtetést kellett volna levonni, hogy a hallgatói szerződés elriasztja a magyar felsőoktatástól a legfelkészültebb középiskolásokat, így lényeges szerepet játszik a magyar felsőoktatás elsorvasztásában. Elfogadhatatlannak tartják azt is, hogy a HÖOK a hallgatók érdemi bevonása és tájékoztatása nélkül hozta meg a döntést.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Csalódottságát fejezte ki Pankotai Lili, amiért Magyar Péter a franciaországi tüntetések kapcsán a szigorú migrációs politika szükségességét hangsúlyozta.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
Hamarosan kiderülhet, mekkora forrást szán a kormány a nevelést-oktatást közvetlenül segítő és technikai dolgozók béremelésére. Magyar Péter hétfő délután ismerteti a 2027-es költségvetés terveit, amelyben az ígéretek szerint az oktatás is kiemelt szerepet kap. A kérdés már csak az, hogy a régóta várt konkrétumok is elhangzanak-e a bejelentésen.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
