Április második felében lezárulhatnak a tárgyalások a hallgatói szerződésekről a Hallgatói Önkormányzatok Országos...
Április második felében lezárulhatnak a tárgyalások a hallgatói szerződésekről a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) és a kormány között. Sokat puhulhatnak a kötelező itthoni munkavállalás szabályai, amelyet az állami ösztöndíjas hallgatóknak kell vállalniuk - írja az Index.
Megszűnhet maga a hallgatói szerződés: az egyetemek hallgatói nyilvántartási rendszerein keresztül (Neptunk, ETR) lenne követhető, kire vonatkoznak majd a magyarországi munkavállalásra szóló kötelezettségek.
A kormány több engedményt is készül tenni. Jelenleg a hallgatói szerződés része az is, hogy aki nem szerzi meg a képzési idő másfélszeresén belül a diplomáját, annak az állami támogatás felét vissza kell fizetnie. Az Index információi szerint azonban a tárgyalásokon fölmerült, hogy akik a második félév végéig hagyják ott az egyetemet, azoknak még ne kelljen fizetniük.
Klinghammer István korábbi ötletének megfelelően a diploma megszerzése utáni 20 év alatt csak a képzési időnek megfelelő időt kellene itthon dolgozni - míg jelenleg a képzési idő kétszeresét. Ez az engedmény vonatkozna a szerződést 2012-ben aláíró hallgatókra is.
Változhatnak a visszafizetés szabályai is: 5 millió forint alatti összegek esetében eddig 10 év volt a futamidő, most minden esetben 15 év lenne. A jegybanki alapkamatot három százalékkal meghaladó kamatot eltörölnék, csak az infláció mértékével növekedne a visszafizetendő összeg. Klinghammer István felsőoktatási államtitkár azt javasolta: a képzési költség meghatározásához osszák a szakokat három kategóriába: ezek a költséges szakok (például az orvosi vagy a vegyész), a közepesen költségesek (mérnöki és más természettudományos), illetve a legkevésbé költségesek (bölcsész és közgazdász).
A hazai munkavégzésbe beleszámítana a regisztrált munkanélküliként eltöltött idő is, illetve a doktori képzés három éve az abszolutórium megszerzéséig. A HÖOK javasolta többek között a tanulmányok alatti munkavégzés beszámítását is: ezt úgy tűnik, nem fogadja el a kormány. Az eduline birtokába került javaslatról itt olvashattok.
A HÖOK viselkedését sokan pálfordulásként értékelték. A hallgatói szervezet tavaly decemberben elfogadta a Hallgatói Hálózat hat pontját, amelyek közül az egyik teljesen elutasította a röghöz kötést. A HÖOK is felháborodott a hallgatói szerződés alaptörvénybe írása ellen, márciusra azonban abba az irányba fordult, hogy inkább tárgyal a kormánnyal. Erről a március 22-i közgyűlésen döntöttek.
Kiss Dávid, a HÖOK alelnöke az Indexnek azt mondta: egy patthelyzetben elfogadható kompromisszumra törekszenek, ugyanakkor továbbra is fontosnak tartják, hogy az állam tegyen lépéseket a diplomás elvándorlás megakadályozására.
A Hallgatói Hálózat továbbra is ellenzi a hallgatói szerződés bármely formáját. Március 23-i közleményükben azt írták: a felvételizők drasztikusan csökkenő létszámából azt a következtetést kellett volna levonni, hogy a hallgatói szerződés elriasztja a magyar felsőoktatástól a legfelkészültebb középiskolásokat, így lényeges szerepet játszik a magyar felsőoktatás elsorvasztásában. Elfogadhatatlannak tartják azt is, hogy a HÖOK a hallgatók érdemi bevonása és tájékoztatása nélkül hozta meg a döntést.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
