Gyakornoki programok nagyban: hogyan lehet elcsípni a legjobb helyeket?

Milyen az ideális pályakezdő? Az, akinek a diplomája mellett egészen komoly szakmai gyakorlata és nyelvtudása is van. És hogy hol lehet megszerezni azt a bizonyos szakmai gyakorlatot? Milyen gyakornoki papírral lehet bármelyik munkaadót levenni a lábáról? Megmutatjuk.

  • Eduline

"Kifejezetten nagyvállalatnál kerestem gyakornoki helyet, mert már akkor is úgy gondoltam, jobb eséllyel indulok majd az állásinterjúkon, ha olyan vállalat gyakornoki értékelését tehetem a leendő munkaadóm elé, amelyet Magyarországon mindenki ismer" - mondta az eduline-nak Szabó Zsófia, aki néhány évvel ezelőtt szerzett gazdasági alapszakos diplomát, ma pedig már külföldön tanul, nemsokára befejezi a mesterképzést.

Nem ő az egyetlen egyetemista, aki így taktikázik. Az elmúlt években számos nagyvállalat indított komplex gyakornoki programot, amely anyagilag és szakmailag is elismeri a hallgatók teljesítményét, így aztán nem meglepő, hogy évről évre rengeteg a jelentkező.

Nem csak informatikusokat és a mérnököket várják

Persze az ő dolguk a legkönnyebb - nem véletlen, szinte minden nap újabb és újabb hírek érkeznek az informatikus- és mérnökhiányról, így a kisebb és a nagyobb cégek is tárt karokkal várják a tehetséges és motivált hallgatókat -, de gazdasági, bölcsész- vagy éppen agrárvégzettséggel sem lehetetlen gyakornoki helyet találni valamelyik nagyvállalatnál.

Stiller Ákos

A Telekom-T-Systems gyakornoki programjában például majdnem ötszáz főiskolás és egyetemista dolgozik a cég különböző egységeiben, köztük vannak informatikusok, közgazdászok, de dolgozott már velük építész- és kertészmérnök hallgató is. Az aktuális gyakornoki pozíciók között olyanokat is találtunk, amelyeknél nem szabták feltételül sem a gazdasági, sem az informatikai, sem a műszaki tanulmányokat, ezekre - például a kacifántos nevű szolgáltatásmenedzsment gyakornokira - BSc-, BA-, MSc- és MA-szakosok is jelentkezhetnek, ha aktív vagy - 25 éves kor alatt - passzív hallgatói jogviszonyuk van nappali tagozaton.

Az Audi gyakornoki programjába jelentkezők köre szűkebb, a vállalat leendő gépészmérnököket, járműmérnököket, mechatronikai, közlekedés- és logisztikai mérnököket, műszaki menedzsereket, informatikai és gazdasági szakosokat vár, a Nestlénél - a profilnak megfelelően - a gazdasági szakosok mellett főként műszaki és élelmiszeripari tanulmányokat folytató egyetemisták és főiskolások kapnak lehetőséget. A Molnál minden évben körülbelül 400 hallgató próbálhatja ki magát gyakornokként, a vállalat több felsőoktatási intézménnyel fűzte szorosra a kapcsolatot, például a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen és a Miskolci Egyetemmel.

A feltételek persze még akkor is szigorúak, ha az adott nagyvállalat nem csak egy bizonyos szakról vagy képzési területről vár hallgatókat. A legtöbb gyakornoki pozícióhoz legalább középfokú idegennyelv-tudásra van szükség (de van, ahol az angolul vagy németül alapfokon beszélők is labdába rúghatnak), a pontosság, a motiváltság és a tanulási vágy pedig mindenhol alapelvárás.

Ki lesz a befutó?

A legtöbb nagyvállalatnál egész évben zajlik a toborzás, vagyis folyamatosan várják a jelentkezéseket az aktuális pozíciókra, ezért érdemes folyamatosan szemmel tartani a cégek karrieroldalait, az egyetemi karrierirodák és a tanszékek hirdetőfalait, az álláskereső portálokat, de érdemes még a diploma megszerzése előtt elmenni egy-két állásbörzére is - persze önéletrajzzal felszerelkezve.

A kiválasztás menete mindenhol más és más, de mivel a nagyvállalatok a gyakornoki helyre pályázó egyetemisták fő célpontjai, rendszerint nagy a túljelentkezés. Az első szűrő mindenhol az online jelentkezés - érdemes egy ütős CV-t készíteni, amelyben a korábbi és az aktuális tanulmányok mellett a nyelvtudást, az informatikai ismereteket és (ha van) a korábbi szakmai tapasztalatatot is fel kell tüntetni. Az önéletrajzon és (ha kérnek) a motivációs levélen sok múlik - az Audinál például minta CV-t is közzétettek, így állítva megfelelő irányba a jelentkezőket -, személyes interjúra ugyanis csak azokat hívják be, akik meggyőző pályázatot nyújtottak be.

Shutterstock

A CV és a személyes interjú közé több nagyvállalatnál telefonos vagy Skype-os interjú is beékelődik köztes szűrőként. A kiválasztáskor fontos szempont a hallgatók motiváltsága, szakmai felkészültsége, nyelvi és informatikai tudása - az interjún rendszerint nemcsak a hr-es munkatárssal, de annak az egységnek a vezetőjével is találkoznak, amely meghirdette a gyakornoki pozíciót.

Több nagyvállalat csak harmadéves BA- és BSc-szakosokat, valamint mesterképzésen tanulókat fogad - az Audinál például feltétel minimum négy lezárt szemeszter, a Bosch-nál a gyakornoki fizetés összege is függ a lezárt félévek számától -, de máshol, például a Telekomnál is jobb esélyekkel indulnak a mélyebb szakmai ismeretekkel és több szakmai gyakorlattal rendelkező, vagyis elsősorban felsőbbéves hallgatók.

A kiválasztott egyetemisták ugyanis - hangúlyozzák a gyakornoki programokat indító nagyvállalatok munkatársai - garantáltan nem kávét fognak főzni, munkájukat pedig anyagilag és szakmailag is honorálják. A nagyobb cégek közül több például mentorrendszert működtet - a mentorok segítik a gyakornokok beilleszkedését, munkájukat és szakmai előmenetelüket, sőt egyes esetekben a diplomamunka elkészítéséhez is adnak szakmai segítséget.

Életed legfontosabb állása

Nem véletlen, hogy az igazán jól működő nagyvállalati gyakornoki programok résztvevői közül sokan friss diplomásként, főállásban folyatják a munkát. Ehhez persze - minek szépítsük - sokat és jól kell dolgozni. A Telekomnál például minimum heti 20 óra munkavégzést várnak el a gyakornokoktól - igaz, a munkaidő rugalmas, a hallgatók egyetemi óráihoz és az adott szervezeti egység igényeihez is igazodik -, a Mercedes-Benznél a gyakornokok a program tájékoztatója szerint heti 4-5 napot dolgoznak, míg a Vodafone-nál heti heti 20 órás beosztást kapnak az egyetemisták.

A nagyvállalati gyakornoki programok hossza rendszerint 3-6 hónap, de van, ahol akár 12 hónapos szakmai gyakorlatra is lehet pályázni. Érdemes kihasználni ezt az időt, a legjobbak ugyanis előrelépési lehetőséget kapnak: a Vodafone-nál például jó esélyekkel pályázhatnak a tehetséges friss diplomásoknak szóló 24 hónapos szakmai programba, az Audinál a gyakornokok közül minden évben körülbelül százan munkalehetőséget kapnak.

Hozzászólások

A szakképzést választó diákok egy része már az iskolában szakmát váltana

A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.

Megalakulása óta közel 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar

2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.

Ötödik és nyolcadik osztály között veszik el a tanulási kedv: 6+6-os iskolarendszert javasolnak a szakértők

A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.

Vidnyánszky Attila bocsánatot kért az SZFE átalakításáért, majd felsorolta, miért volt jó a modellváltás

Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.