Újabb fejlemény: a Magyar Rektori Konferencia sem ért egyet a genderszak megszüntetésével

A Magyar Rektori Konferencia közleményben reagált.

  • Eduline

Az ELTE és az Oktatói Hálózat után most a Magyar Rektori Konferencia is megszólalt a genderszak megszüntetésének ügyében.

A Magyar Rektori Konferencia (MRK) nem támogatja, hogy a két érintett egyetemen, a CEU-n és az ELTE-n megszűnjön a „genderképzésként” ismert társadalmi nemek tanulmánya mesterszak – derül ki abból a közleményből, amellyel a testület a 168 Óra kérdésére reagált.

Megszólalt az ELTE: alaptörvényt sérthet a genderszak megszüntetése

Az ELTE szerint sértheti az alaptörvényt a genderszak megszüntetése. Az egyetem friss közleménye szerint a gender szak megszüntetése sérti az egyetemi autonómiát. Kiemelik, hogy a társadalmi nemek tanulmánya mesterszak megszüntetésével kapcsolatban közvetlen megkeresést nem kaptak a kormányzati szervektől. A mesterszak felmenő rendszerben történő megszüntetését célzó rendelettervezetről az ELTE a Magyar Rektori Konferencia (MRK) közvetítésével szerzett tudomást.

A Magyar Rektori Konferencia a rendelkezésre álló rövid határidőn belül elküldte az előterjesztéssel kapcsolatos véleményét az Emmi részére. A elküldött véleményben az MRK nem támogatta a társadalmi nemek tanulmánya szak előzetes szakmai egyeztetések nélküli törlését a mesterképzési szakok jegyzékéből. Az MRK a kormányzati döntésig az üggyel kapcsolatos további nyilatkozatot nem tesz”

– hangzik a portálunkhoz eljuttatott közlemény.

Durván sérti az egyetemi tanszabadságot - az Oktatói Hálózat is tiltakozik

"Mondvacsinált indokok alapján, valós szakmai érvek nélkül" szüntetnék meg a képzést a két magyarországi egyetemen - vélekedik az Oktatói Hálózat. Közleményben tiltakoznak a genderszak megszüntetése ellen. Az intézkedéstervezet durván sérti az egyetemi tanszabadságnak még az Alaptörvényben található, leszűkített értelmezését is - írja az Oktatói Hálózat közleményében.

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.