Adatokkal cáfolja a CEU rektorhelyettese a minisztériumot: mégsem indok a munkaerőpiaci igény?

A CEU rektorhelyettese, Fodor Éva számokkal és felmérésekkel bizonyítja, hogy nincs igaza a kormánynak a genderszak-ügyben.

  • Eduline
Fazekas István

"Nem mutatható ki a munkaerőpiacon a társadalmi nemek tanulmánya mesterszakon végzettek iránti igény" - ezzel indokolta korábban az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), miért szüntetik meg a genderszakot. A "társadalmi nemek tanulmánya" mesterszakon végzettek iránti igény a magyar munkaerőpiacon nem mutatható ki - indokolta a hvg.hu kérdésére az Emberi Erőforrások Minisztériuma, miért szüntetik meg a társadalmi nemek tanulmánya képzést.

Azzal folytatják, hogy a szak gazdasági szempontból nem racionális, "így joggal feltételezhetjük, hogy nem a munkaerőpiac igényeire reagálva hozták létre, és nem azért, hogy gyorsan és közvetlenül hasznosítható tudást kapjanak a hallgatók".

Fodor Éva, a CEU gender szakának oktatója, a CEU rektorhelyettese posztolt egy érdekes ábrát a Facebookon, ami cáfolja a hivatalos érveket - írja a hvg.hu.  A gender szakot végzettek 42 százaléka az oktatásban dolgozik, 23 százaléka a magánszférában, nagyvállalatoknál, 16 százalékuk alapítványoknál, civil szervezeteknél - lehet, hogy ez szúrja a kormány szemét. "A CEU Társadalmi Nemek Tudománya tanszéke elvégzése után hallgatóink előtt számos álláslehetőség áll. A tanszéken szerzett analitikus, kommunikációs és probléma megoldó képességüket sokfelé kamatoztathatják.

A megszerzett tudásra igényt tartanak nemzetközi nagyvállalatok, melyek szem előtt tartják a diverzitás “gender mainstreaming” kérdését, alapítványok és államigazgatási szervek, melyek EU-s vagy más követelményeknek igyekeznek megfelelni. A legtöbb diákunk továbbtanul, hiszen az interdiszciplináris “gender studies” sokféle Ph.D. szak elvégzésére felkészít. A tavalyi esztendőben végzett felmérésünk 398 volt diákunk adataira alapul. Mint a lenti ábrából látható, volt diákjaink 42%-a oktatási-kutatási területen dolgozik. Itt elsősorban PhD hallgatókról, illetve későbbi tanárokról, kutatókról van szó. Végzett MA-s diákjaink tanulnak például a Princetoni egyetemen, Berlinben, New York-ban, Oxford-ban, de Ljubljanában, Prágában vagy Tallinban is. Diákjaink több mint 22%-a nagyvállalatoknál helyezkedik el a magánszférában. Ezek közül néhány munkáltató példaként: Air France KLM, Citibank, IBM, KPMG, Media Plot, The Coca-Cola Company, Genesis Healthcare, Argyll Business Centers, stb." írja a posztban a rektorhelyettes.

Újabb fejlemény: a Magyar Rektori Konferencia sem ért egyet a genderszak megszűntetésével

A Magyar Rektori Konferencia közleményben reagált. Az ELTE és az Oktatói Hálózat után most a Magyar Rektori Konferencia is megszólalt a genderszak megszüntetésének ügyében. A Magyar Rektori Konferencia (MRK) nem támogatja, hogy a két érintett egyetemen, a CEU-n és az ELTE-n megszűnjön a „genderképzésként" ismert társadalmi nemek tanulmánya mesterszak - derül ki abból a közleményből, amellyel a testület a 168 Óra kérdésére reagált.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.