A felsőoktatást szabályozó törvények módosításainál figyelembe veszik az ombudsman idevágó jelentésének...
A felsőoktatást szabályozó törvények módosításainál figyelembe veszik az ombudsman idevágó jelentésének megállapításait. Igyekeznek egyértelművé, kiszámíthatóvá tenni a fogyatékossággal élő hallgatók kedvezményeinek és mentességeinek körét, illetve azok elbírálási módját - áll Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkár levelében, amelyről az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala tájékoztatta csütörtökön az MTI-t.
Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa egy korábbi átfogó vizsgálata során megállapította, hogy a fogyatékossággal élő hallgatók jogait nem egységes gyakorlattal érvényesítik az egyes felsőoktatási intézmények, illetve az intézményeken belüli karok, ezért arra kérte az emberi erőforrások miniszterét, hogy egyértelmű jogszabályi környezet hozzanak létre. A felsőoktatásért felelős államtitkár válaszában részben egyetértett, részben vitatta az ombudsman megállapításait.
Az egyik vitatott kérdés, hogy nem egységes az ENSZ egyezményben és a felsőoktatásra vonatkozó szabályokban a fogyatékossággal élő ember fogalmának meghatározása. Az államtitkár szerint nem ütközik a jogbiztonság és az esélyegyenlőség biztosításának követelményébe az, hogy a jogszabály a felsőoktatás tekintetében nem nevesíti külön a pszicho-szociális fogyatékossággal élőket.
Az államtitkár - az orvosi szakvélemények elbírálásáról szóló ombudsmani felvetésére válaszolva - ígéretet tett arra, hogy a jövőben a biztos javaslatának figyelembevételével vizsgálja meg a felsőoktatási felvételi eljárást. Klinghammer István szerint ugyanakkor nem sérti a jogbiztonságot és az esélyegyenlőség követelményét, hogy az intézményeken belül eltérően érvényesítik a fogyatékossággal élők jogait, hiszen a felsőoktatási intézmények autonóm módon alakítják szervezetüket. Az államtitkár szerint a felsőoktatási rendszer sokszínűsége miatt nincs szükség az intézményi mentességek, kedvezmények elbírálásának további szabályozására.
Szabó Máté jelentésében kifogásolta, hogy a felsőoktatási intézmények a záróvizsga megszerzését követően sok esetben arra hivatkozva nem fogadják el a fogyatékossággal élő hallgatók nyelvvizsgamentességre vonatkozó kérelmét, hogy a hallgató jogviszonya már megszűnt. Az államtitkár válaszában az áll, hogy a kérelmet a hallgatói jogviszony megszűnését követően is elő lehet terjeszteni, ám a kérdés további jogi szabályozása alkalmazási nehézségekhez vezetne.
Az államtitkár elismerte, hogy a doktori iskolák esetében a szabályozás nem tér ki a mentesség kérdésére, ám a nyelvvizsgamentességet a doktori iskolákban nem a hallgatói jogviszony fennállása alatt kell vizsgálni, hanem a felvétel során. Az államtitkár válaszában emlékeztetett rá, hogy 2016-tól az érettségi után a felsőoktatásba belépők esetében is követelmény lesz a nyelvvizsga és a doktori képzésben is ehhez fogják igazítani a mentesség vizsgálatát - zárul az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalának közleménye.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
