Nem szabályozzák részletesen a fogyatékossággal élő hallgatók jogait

A felsőoktatást szabályozó törvények módosításainál figyelembe veszik az ombudsman idevágó jelentésének...

  • MTI
MTI Fotó: Bugány János

A felsőoktatást szabályozó törvények módosításainál figyelembe veszik az ombudsman idevágó jelentésének megállapításait. Igyekeznek egyértelművé, kiszámíthatóvá tenni a fogyatékossággal élő hallgatók kedvezményeinek és mentességeinek körét, illetve azok elbírálási módját - áll Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkár levelében, amelyről az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala tájékoztatta csütörtökön az MTI-t.

Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa egy korábbi átfogó vizsgálata során megállapította, hogy a fogyatékossággal élő hallgatók jogait nem egységes gyakorlattal érvényesítik az egyes felsőoktatási intézmények, illetve az intézményeken belüli karok, ezért arra kérte az emberi erőforrások miniszterét, hogy egyértelmű jogszabályi környezet hozzanak létre. A felsőoktatásért felelős államtitkár válaszában részben egyetértett, részben vitatta az ombudsman megállapításait.

Az egyik vitatott kérdés, hogy nem egységes az ENSZ egyezményben és a felsőoktatásra vonatkozó szabályokban a fogyatékossággal élő ember fogalmának meghatározása. Az államtitkár szerint nem ütközik a jogbiztonság és az esélyegyenlőség biztosításának követelményébe az, hogy a jogszabály a felsőoktatás tekintetében nem nevesíti külön a pszicho-szociális fogyatékossággal élőket.

Az államtitkár - az orvosi szakvélemények elbírálásáról szóló ombudsmani felvetésére válaszolva - ígéretet tett arra, hogy a jövőben a biztos javaslatának figyelembevételével vizsgálja meg a felsőoktatási felvételi eljárást. Klinghammer István szerint ugyanakkor nem sérti a jogbiztonságot és az esélyegyenlőség követelményét, hogy az intézményeken belül eltérően érvényesítik a fogyatékossággal élők jogait, hiszen a felsőoktatási intézmények autonóm módon alakítják szervezetüket. Az államtitkár szerint a felsőoktatási rendszer sokszínűsége miatt nincs szükség az intézményi mentességek, kedvezmények elbírálásának további szabályozására.

Szabó Máté jelentésében kifogásolta, hogy a felsőoktatási intézmények a záróvizsga megszerzését követően sok esetben arra hivatkozva nem fogadják el a fogyatékossággal élő hallgatók nyelvvizsgamentességre vonatkozó kérelmét, hogy a hallgató jogviszonya már megszűnt. Az államtitkár válaszában az áll, hogy a kérelmet a hallgatói jogviszony megszűnését követően is elő lehet terjeszteni, ám a kérdés további jogi szabályozása alkalmazási nehézségekhez vezetne.

Az államtitkár elismerte, hogy a doktori iskolák esetében a szabályozás nem tér ki a mentesség kérdésére, ám a nyelvvizsgamentességet a doktori iskolákban nem a hallgatói jogviszony fennállása alatt kell vizsgálni, hanem a felvétel során. Az államtitkár válaszában emlékeztetett rá, hogy 2016-tól az érettségi után a felsőoktatásba belépők esetében is követelmény lesz a nyelvvizsga és a doktori képzésben is ehhez fogják igazítani a mentesség vizsgálatát - zárul az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalának közleménye.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.