Váratlan reakció az egyetemi zárolásokra: 2003-as közlemény, átírva

A Professzorok Batthyány Köre 2003-as közleményének átírásával reagált az Oktatói Hálózat (OHA) a felsőoktatást...

  • Eduline
MTI Fotó: Marjai János

A Professzorok Batthyány Köre 2003-as közleményének átírásával reagált az Oktatói Hálózat (OHA) a felsőoktatást érintő zárolásokra. A Professzorok Batthyány Körének pécsi csoportja és az Oktatói Hálózat februárban már összekülönbözött a Hallgatói Hálózat akciói miatt.

A Népszabadság számolt be arról, hogy újabb zárolás elé néznek a felsőoktatási intézmények. A felsőoktatási államtitkárság közleménye szerint erre a túlzottdeficit-eljárás miatt volt szükség: a zárolásról egy májusi kormányhatározat szól, és a felsőoktatáson kívül már az összes ágazatban végrehajtották.

A közlemény szerint a döntés végrehajtását "az intézmények gazdálkodási nehézségei" miatt halasztották addig, amíg meg nem történt a 2012-re vonatkozó végleges elszámolás, és beérkeztek más bevételek is. Az államtitkárság szerint így a zárolások nem vezethetnek működési zavarokhoz.

A zárolás az első számítások szerint három-négymilliárdos kiesést jelent az ágazatban: a nagyobb egyetemeket érintő megszorításról itt olvashattok.

2003-as közlemény, új köntösben

"Az Oktatói Hálózat sajnálattal értesült a magyar felsőoktatást sújtó elvonásokról. Az, hogy a magyar gazdaság és különösen a költségvetés jelenlegi nehéz helyzetében - melynek okait ehelyütt nem kívánjuk elemezni - fontos a takarékosság, még érthető. Az azonban, hogy az elvonások elosztásában a rövid távú politikai kockázatkezelésen túlmutató stratégiai megfontolások láthatólag nem játszottak szerepet, már semmiképpen sem fogadható el" - írja az OHA a Professzorok Batthyány Körének tíz évvel ezelőtti közleményét idézve.

"A hosszú reakcióidő miatt a felsőoktatás stabilnak látszik, holott valójában roppant törékeny. Megfelelő működéséhez elengedhetetlenek a stabil és kiszámítható feltételek. A 3,4  4,5 milliárd forintnak az intézmények működési költségeiből tervezett elvonása megítélésünk szerint nem lehetséges az intézmények működésének súlyos kára nélkül. Ahogyan a Bokros-csomag Széll Kálmán Terv hasonló mértékű elvonását a felsőoktatási intézmények csak elbocsátásokkal tudták teljesíteni, most is aligha lesz más választásuk" - írják.

"Mindez történik akkor, amikor egyre nyilvánvalóbb mindenki számára, hogy a modern gazdaságok legfontosabb erőforrása a magasan képzett munkaerő" - írják.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.