Matekból buktak meg messze a legtöbben a tavalyi érettségin
A legtöbb diák sikeresen érettségizik, de tantárgyanként jelentős különbségek vannak. 2025-ben matekból volt a legtöbb sikertelen vizsga, a legjobban pedig angolból teljesítettek a diákok.
Az önköltséges képzésről vitatkoztak a képviselők a felsőoktatási törvényjavaslat szerda reggel megkezdődött, 4 óra 20 perces időkeretben zajló részletes vitájában a parlamentben.
Fidesz: ne legyen hatéves a tanárképzés
A fideszes Pósán László azt javasolta, hogy az előterjesztésben szereplő 4+1, illetve 5+1 éves pedagógusképzésből vegyék ki a plusz egy évet, mert ez egyrészt nem csekély pénzügyi kihatással jár, másrészt, ha megnövelik a képzési időt, nem biztos, hogy a hallgatók szívesen választják a pedagóguspályát. A kormánypárti képviselő azt is javasolta, hogy a tanárképző központok kötelező létrehozása is kerüljön ki a javaslatból, mert szerinte a felsőoktatási intézményekre kell bízni, hogyan szervezik meg a pedagógiai képzést.
MSZP: az önköltség tandíj
Az MSZP-s Hiller István az önköltséges képzésről szóló szabály törlését javasolta. Szerinte az önköltséges képzés egy álságos megnevezés, mert nem jelent mást, mint a tandíj bevezetését. A volt oktatási miniszter azt mondta, hogy a felsőoktatás finanszírozásáról korábban fontos lett volna értelmes szakmai vitát folytatni, de a Fidesz ehelyett a populista népszavazást választotta.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Több mint hárommillió embert vittek el az urnákhoz, hogy megakadályozzanak egy olyan tandíjrendszert, amelyben a szegényebb körülmények közül jövő, de jól teljesítő diák ösztöndíjat kapott volna, a vagyonosabb, de nem teljesítő hallgatónak viszont fizetnie kellett volna - tette hozzá.
Hangsúlyozta: a Fidesz és a KDNP most saját korábbi önmagát teljesen meghazudtolva akarja bevezetni ezt a rendszert, holott sem a választások előtt, sem a választások után nem mondtak el az embereknek, hogy tandíjat akarnak bevezetni. Azt kérte, a kormány tegye közzé, hogy melyik szakon mennyi lesz az önköltség összege, mert nem tartható, hogy két hónappal a február 15-i felvételi előtt a családok ezt nem tudják.
Azt is kifogásolta, hogy a javaslat szerint a C típusú középfokú nyelvvizsga feltétel a felsőoktatási intézménybe való bekerüléshez. Szerinte ennek az lesz a következménye, hogy az a fiatal, akinek a családja megengedheti, hogy zsebből kifizesse a magántanárt, az fel tud majd készülni, akinek nincs pénze, annak nem lesz lehetősége erre.
Tandíj vagy nem tandíj? - vita az önköltséges képzésről
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár Hiller István felszólalására reagálva azt mondta, a szocialista politikus összekeveri a "szezont a fazonnal", ugyanis a MSZP korábbi javaslata szerint minden diáknak évente 105 ezer forint tandíjat kellett volna fizetnie, ezt akadályozta meg a szociális népszavazás.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
A mostani javaslat ugyanakkor arról szól - folytatta - hogy sok hallgató teljesen ingyen tanulhat a jövőben, a korábban költségtérítéses képzést felváltja a részösztöndíj, a harmadik kategória pedig az önköltség. Hozzátette, abban Hiller Istvánnak igaza van, hogy az önköltség számításai még mindig zajlanak, de éppen azért, hogy elkerüljék azt szociális krízist, hogy szegény hallhatók ne tanulhassanak.
A fideszes Szalay Péter azt mondta, a világgazdasági válsághoz alkalmazkodni kellett, így az önköltséges képzés bevezetése mindenképpen szükséges. A szocialista Kovács Tibor ugyanakkor felháborítónak nevezte, hogy a kormánypártiak most "arcpirulás nélkül" beszélnek erről a témáról, holott a tandíj elleni népszavazással szerinte becsapták az embereket. Ez a javaslat kizárja a hátrányosabb helyzetű tanulókat a magyar felsőoktatási rendszerből, és sok vidéki felsőoktatási intézményt is be fognak zárni, mert a diákok nem tudnak majd jelentkezni - mondta.
A fideszes Pósán László "hivatásos rémhírterjesztőket megszégyenítő" felszólalásnak nevezte az MSZP-s politikus szavait, és azt hangsúlyozta, hogy tandíj az, amikor mindenki fizeti, most viszont nem erről van szó. Kolber István volt szocialista, most független képviselő erre reagálva felháborítónak nevezte a kormánypárti képviselők cinizmusát, és szintén úgy vélte, a hátrányos helyzetű gyerekek számára végzetes lesz a törvény.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
A jobbikos Balczó Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy formálisan valóban nincs tandíj, ugyanakkor a jelenlegi 53400 fő körüli államilag finanszírozott létszám visszamegy 30 ezerre, így 23400 ember nem tandíjat, hanem részösztöndíjat vagy a teljes önköltséget fogja fizetni. Formálisan akkor sem lehetne azt mondani, hogy tandíjat vezetnek be, ha az állam csak ezer tanuló oktatását finanszírozná - mutatott rá, hozzátéve: az igaz kérdés tehát az, hogy a kormány hány hallgatónak tudja biztosítani a társadalmi felemelkedésnek azt a lehetőségét, hogy a felsőoktatásban részt vegyen.
A fideszes Pósán László ebben egyetértett, és azt javasolta, hogy a részösztöndíj mértékét az 50 százalékról felfelé mozdítsák el, így egy jóval szélesebb skálát tudnának létrehozni, ahol kevesebb a költség.
A Jobbik a nyelvvizsga szabályait módosítaná
Farkas Gergely, a Jobbik képviselője annak a szabálynak az eltörlését javasolta, amely szerint ha a záróvizsgát tett diák három év eltelte után sem rendelkezik nyelvvizsgával, akkor kapjon mentességet ez alól a kötelesség alól. Emellett azt is javasolta, hogy a kötelező tárgyakon túl felvett kreditekben ne legyen indokolatlan megszorítás, inkább vezessenek be egy olyan szabályt, hogy ha a tanuló önszorgalomból felvesz tárgyakat, de nem teljesíti azokat, akkor fizessen érte.
