Mi az a felsőoktatási szakképzés? Minden, amit tudnotok kell ezekről a szakokról

Esetleg nincs annyi pontotok, hogy bekerüljetek valamelyik alap- vagy osztatlan szakra, de pótfelvételiznétek? Egy felsőoktatási szakképzés ilyenkor jó választás lehet. Lássuk, mit érdemes tudni ezekről a kétéves képzésekről.

  • Eduline
Shutterstock

A felsőoktatási szakképzések olyan kétéves képzések, amelyeket egyetemek és főiskolák indítanak. Az elvégéséért diplomát nem kaptok, de oklevelet igen. A szaklistában az "F" betű jelzi ezeket a képzéseket.

Lazábbak a pontszámítási szabályok

A felsőoktatási szakképzéseken háromféleképpen lehet meghatározni a összpontszámot. Meg lehet duplázni a középiskolai és az érettségi átlageredménye alapján kapott tanulmányi pontokat, vagy össze lehet adni a tanulmányi és az érettségi pontokat, vagy az érettségi pontszámot megduplázni. A három lehetőség közül azt a változatot kell választani, amely a legelőnyösebb - és az így megkapott pontszámhoz kell hozzáadni a pluszpontokat.

Mivel az egyetemek és főiskolák nem határozták meg, hogy mely érettségi tárgyakból kell érettségi pontot számolni, ezért az érettségi eredmények közül a két legjobbal számoljatok.

Ilyenek lesznek a 2018-as pótfelvételi ponthatárai: a legfontosabb szabályok

Milyenek lesznek a ponthatárok a 2018-as pótfelvételin? Milyen szabályokra kell odafigyelnetek, ha jelentkeztek a pótfelvételire? A pótfelvételin meghirdetett szakokon a ponthatárok nem lehetnek alacsonyabbak a július 25-én meghatározott ponthatárnál (persze csak akkor, ha a szakot az általános felvételin is meghirdették).

Alacsonyabb a minimumponthatár

A felsőoktatási szakképzések minimumponthatára alacsonyabb, mint az alap- és osztatlan szakoké. 2018-ban legalább 240 pontot kell összegyűjtenetek, ha állami ösztöndíjasként vagy önköltséges formában tanulnának tovább ilyen képzésen − a minimumponthatárt az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal, de a más jogcímen kapott pluszpontok nélkül kell elérni.

Felvételizők, figyelem! Itt a 2018-as pótfelvételin meghirdetett szakok listája

Pénteken elindult a 2018-as pótfelvételi, itt nézhetitek a meghirdetett szakok listáját. A pótfelvételire augusztus 6-ig lehet jelentkezni. A pótfelvételire kizárólag elektronikus úton lehet, legkésőbb augusztus 6-ig - a pótfelvételin csak egy képzést lehet megjelölni, a meghirdetett képzések teljes listáját itt találjátok.

Később felvételiznétek alapszakra?

Egy felsőoktatási szakképzés jó választás lehet - többek között - azoknak, akiknek nincs elég pontjuk ahhoz, hogy bekerüljenek a kiválasztott BA- vagy BSc-képzésre. Ha először elvégeznek egy ilyen kétéves képzést, majd alapszakra jelentkeznek, a felsőoktatási szakképzés záróvizsgájáért (ha a szakiránynak megfelelően tanulnak tovább) pluszpontokat kaphatnak.

  • A 2018-as felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.

    Itt a teljes lista: ezeken a szakokon lesz kötelező az emelt szintű érettségi 2019-ben

    Milyen szakokon lesz kötelező az emelt szintű érettségi a 2019-es felvételin? Itt megnézhetitek a képzések teljes listáját. 2019-ben felvételiztek egyetemre vagy főiskolára? A következő dokumentból megtudhatjátok, a kiválasztott szakon milyen érettségi követelmények vannak, kell-e (és ha igen, milyen tantárgyból) emelt szintű érettségit tenni. A dokumentumban azt is megnézhetitek, hogy a különböző képzési területeken milyen versenyeredményekért jár többletpont.

    Hozzászólások

    Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

    Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

    Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

    Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.