Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Esetleg nincs annyi pontotok, hogy bekerüljetek valamelyik alap- vagy osztatlan szakra, de pótfelvételiznétek? Egy felsőoktatási szakképzés ilyenkor jó választás lehet. Lássuk, mit érdemes tudni ezekről a kétéves képzésekről.

A felsőoktatási szakképzések olyan kétéves képzések, amelyeket egyetemek és főiskolák indítanak. Az elvégéséért diplomát nem kaptok, de oklevelet igen. A szaklistában az "F" betű jelzi ezeket a képzéseket.
Lazábbak a pontszámítási szabályok
A felsőoktatási szakképzéseken háromféleképpen lehet meghatározni a összpontszámot. Meg lehet duplázni a középiskolai és az érettségi átlageredménye alapján kapott tanulmányi pontokat, vagy össze lehet adni a tanulmányi és az érettségi pontokat, vagy az érettségi pontszámot megduplázni. A három lehetőség közül azt a változatot kell választani, amely a legelőnyösebb - és az így megkapott pontszámhoz kell hozzáadni a pluszpontokat.
Mivel az egyetemek és főiskolák nem határozták meg, hogy mely érettségi tárgyakból kell érettségi pontot számolni, ezért az érettségi eredmények közül a két legjobbal számoljatok.
Ilyenek lesznek a 2018-as pótfelvételi ponthatárai: a legfontosabb szabályok
Milyenek lesznek a ponthatárok a 2018-as pótfelvételin? Milyen szabályokra kell odafigyelnetek, ha jelentkeztek a pótfelvételire? A pótfelvételin meghirdetett szakokon a ponthatárok nem lehetnek alacsonyabbak a július 25-én meghatározott ponthatárnál (persze csak akkor, ha a szakot az általános felvételin is meghirdették).
Alacsonyabb a minimumponthatár
A felsőoktatási szakképzések minimumponthatára alacsonyabb, mint az alap- és osztatlan szakoké. 2018-ban legalább 240 pontot kell összegyűjtenetek, ha állami ösztöndíjasként vagy önköltséges formában tanulnának tovább ilyen képzésen − a minimumponthatárt az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal, de a más jogcímen kapott pluszpontok nélkül kell elérni.
Felvételizők, figyelem! Itt a 2018-as pótfelvételin meghirdetett szakok listája
Pénteken elindult a 2018-as pótfelvételi, itt nézhetitek a meghirdetett szakok listáját. A pótfelvételire augusztus 6-ig lehet jelentkezni. A pótfelvételire kizárólag elektronikus úton lehet, legkésőbb augusztus 6-ig - a pótfelvételin csak egy képzést lehet megjelölni, a meghirdetett képzések teljes listáját itt találjátok.
Később felvételiznétek alapszakra?
Egy felsőoktatási szakképzés jó választás lehet - többek között - azoknak, akiknek nincs elég pontjuk ahhoz, hogy bekerüljenek a kiválasztott BA- vagy BSc-képzésre. Ha először elvégeznek egy ilyen kétéves képzést, majd alapszakra jelentkeznek, a felsőoktatási szakképzés záróvizsgájáért (ha a szakiránynak megfelelően tanulnak tovább) pluszpontokat kaphatnak.
A 2018-as felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.
Itt a teljes lista: ezeken a szakokon lesz kötelező az emelt szintű érettségi 2019-ben
Milyen szakokon lesz kötelező az emelt szintű érettségi a 2019-es felvételin? Itt megnézhetitek a képzések teljes listáját. 2019-ben felvételiztek egyetemre vagy főiskolára? A következő dokumentból megtudhatjátok, a kiválasztott szakon milyen érettségi követelmények vannak, kell-e (és ha igen, milyen tantárgyból) emelt szintű érettségit tenni. A dokumentumban azt is megnézhetitek, hogy a különböző képzési területeken milyen versenyeredményekért jár többletpont.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.