Mi az a felsőoktatási szakképzés? Minden, amit tudnotok kell ezekről a szakokról

Esetleg nincs annyi pontotok, hogy bekerüljetek valamelyik alap- vagy osztatlan szakra, de pótfelvételiznétek? Egy felsőoktatási szakképzés ilyenkor jó választás lehet. Lássuk, mit érdemes tudni ezekről a kétéves képzésekről.

  • Eduline
Shutterstock

A felsőoktatási szakképzések olyan kétéves képzések, amelyeket egyetemek és főiskolák indítanak. Az elvégéséért diplomát nem kaptok, de oklevelet igen. A szaklistában az "F" betű jelzi ezeket a képzéseket.

Lazábbak a pontszámítási szabályok

A felsőoktatási szakképzéseken háromféleképpen lehet meghatározni a összpontszámot. Meg lehet duplázni a középiskolai és az érettségi átlageredménye alapján kapott tanulmányi pontokat, vagy össze lehet adni a tanulmányi és az érettségi pontokat, vagy az érettségi pontszámot megduplázni. A három lehetőség közül azt a változatot kell választani, amely a legelőnyösebb - és az így megkapott pontszámhoz kell hozzáadni a pluszpontokat.

Mivel az egyetemek és főiskolák nem határozták meg, hogy mely érettségi tárgyakból kell érettségi pontot számolni, ezért az érettségi eredmények közül a két legjobbal számoljatok.

Ilyenek lesznek a 2018-as pótfelvételi ponthatárai: a legfontosabb szabályok

Milyenek lesznek a ponthatárok a 2018-as pótfelvételin? Milyen szabályokra kell odafigyelnetek, ha jelentkeztek a pótfelvételire? A pótfelvételin meghirdetett szakokon a ponthatárok nem lehetnek alacsonyabbak a július 25-én meghatározott ponthatárnál (persze csak akkor, ha a szakot az általános felvételin is meghirdették).

Alacsonyabb a minimumponthatár

A felsőoktatási szakképzések minimumponthatára alacsonyabb, mint az alap- és osztatlan szakoké. 2018-ban legalább 240 pontot kell összegyűjtenetek, ha állami ösztöndíjasként vagy önköltséges formában tanulnának tovább ilyen képzésen − a minimumponthatárt az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal, de a más jogcímen kapott pluszpontok nélkül kell elérni.

Felvételizők, figyelem! Itt a 2018-as pótfelvételin meghirdetett szakok listája

Pénteken elindult a 2018-as pótfelvételi, itt nézhetitek a meghirdetett szakok listáját. A pótfelvételire augusztus 6-ig lehet jelentkezni. A pótfelvételire kizárólag elektronikus úton lehet, legkésőbb augusztus 6-ig - a pótfelvételin csak egy képzést lehet megjelölni, a meghirdetett képzések teljes listáját itt találjátok.

Később felvételiznétek alapszakra?

Egy felsőoktatási szakképzés jó választás lehet - többek között - azoknak, akiknek nincs elég pontjuk ahhoz, hogy bekerüljenek a kiválasztott BA- vagy BSc-képzésre. Ha először elvégeznek egy ilyen kétéves képzést, majd alapszakra jelentkeznek, a felsőoktatási szakképzés záróvizsgájáért (ha a szakiránynak megfelelően tanulnak tovább) pluszpontokat kaphatnak.

  • jeles záróvizsga eredmény alapján 32 többletpontot,
  • jó záróvizsga eredmény alapján 20 többletpontot,
  • közepes záróvizsga eredmény alapján 10 többletpontot
  • A 2018-as felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.

    Itt a teljes lista: ezeken a szakokon lesz kötelező az emelt szintű érettségi 2019-ben

    Milyen szakokon lesz kötelező az emelt szintű érettségi a 2019-es felvételin? Itt megnézhetitek a képzések teljes listáját. 2019-ben felvételiztek egyetemre vagy főiskolára? A következő dokumentból megtudhatjátok, a kiválasztott szakon milyen érettségi követelmények vannak, kell-e (és ha igen, milyen tantárgyból) emelt szintű érettségit tenni. A dokumentumban azt is megnézhetitek, hogy a különböző képzési területeken milyen versenyeredményekért jár többletpont.

    Hozzászólások

    Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

    „A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

    A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

    Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

    Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

    Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.