Újabb átalakítás: a közszolgálati egyetem felé terelnék a hallgatókat

Nem nagyon akaródzik a felsőoktatásba jelentkezőknek a kormány által preferált területeken továbbtanulniuk – írta a HVG.

  • Eduline
MTI Fotó: Marjai János
Adminisztratív eszközökkel terelhet a kormány hallgatókat az általa gründolt Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) felé – ezt valószínűsítették a HVG-nek a választható szakok minisztériumi felülvizsgálatára rálátó egyetemi tanárok. Ez mindenekelőtt a nemzetközi tanulmányok szakot érintheti, de a minisztériumi cáfolatok ellenére tartja magát az a hír is, hogy a kommunikáció–médiatudomány szak is a közszolgálati egyetem felségterülete lehet. Az aggodalmakra utal, hogy a nagy állami egyetemek rektorai a nemzetközi tanulmányok szak miatt tiltakoztak, a kommunikációt oktató tanszékeik pedig nyilatkozatot adtak ki a szakot elsorvasztani szándékozó kormányzati törekvések ellen.

Egyes szakok oktatásának egy-két intézményre korlátozása nem lenne előzmény nélküli. Az NKE nem először kapna adminisztratív segítséget szakok megszüntetésével a kormánytól. Így történt ez például a több jogi karon oktatott igazgatásszervező alapképzéssel is: a szakot egyszerűn megszüntették, miközben az NKE új néven elindíthatta a közigazgatás-szervező alapszakot. Hasonló történt a nemzetközi igazgatás alapszakkal is, ezt idén már szintén csak a közszolgálati egyetem indítja, miközben tavaly még a Pázmány Péter Katolikus Egyetem 50 hallgatót felvehetett ilyen szakra.

Az NKE-nek szüksége is lesz a kormány segítségével odairányított diákokra, hiszen az utóbbi három jelentkezési időszakban folyamatosan csökken a hozzájuk jelentkezők száma. Egyedül a rendészeti karon folyamatos az érdeklődők nagy száma, a hadtudományi, illetve a közigazgatási képzésekre viszont kevesebben jelentkeznek.

Felvételi 2015

Itt a feketeleves: ennyit kell fizetni a legnépszerűbb szakokért

Felvételi 2015: ez a 10 legnépszerűbb alapszak, nehéz lesz a bejutás

Itt a friss lista: ezekre az egyetemekre és főiskolákra felvételiznek a legtöbben 2015-ben

A felvételi eljárásban összességében csak minimálisan csökkent a jelentkezők száma, valamivel több, mint 105 ezren adták be idén a papírjaikat. Az adatokon azonban az látszik, hogy továbbra sem történt áttörés a kormány által szorgalmazott képzésterületek irányába, illetve nem csökkent a jelentkezők száma a kevésbé preferált területeken. A bölcsészettudományi képzésre első helyen jelentkezők száma minimálisan csökkent ugyan, ám a társadalomtudományi szakokra jóval többen jelentkeztek, mint tavaly, a két évvel ezelőttihez képest pedig másfél ezres növekedés tapasztalható.

Hiába próbálta meg a kormány mesterségesen magasan megállapított ponthatárral korlátozni a gazdasági képzésekre állami ösztöndíjjal jelentkezők számát, mégis egyre többen szeretnének ott tanulni. Az első helyen állami ösztöndíjas képzésre jelentkezőknek azonban csak az ötöde juthat be, a többieknek fizetniük kell a képzésért. Ám úgy tűnik, még az aránylag magas, 160–350 ezer forint közötti féléves tandíjak sem riasztják el a hallgatókat, főleg nem a nagyobb budapesti intézményektől.

A teljes cikket itt olvashatjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.