Nem nagyon akaródzik a felsőoktatásba jelentkezőknek a kormány által preferált területeken továbbtanulniuk – írta a HVG.
Egyes szakok oktatásának egy-két intézményre korlátozása nem lenne előzmény nélküli. Az NKE nem először kapna adminisztratív segítséget szakok megszüntetésével a kormánytól. Így történt ez például a több jogi karon oktatott igazgatásszervező alapképzéssel is: a szakot egyszerűn megszüntették, miközben az NKE új néven elindíthatta a közigazgatás-szervező alapszakot. Hasonló történt a nemzetközi igazgatás alapszakkal is, ezt idén már szintén csak a közszolgálati egyetem indítja, miközben tavaly még a Pázmány Péter Katolikus Egyetem 50 hallgatót felvehetett ilyen szakra.
Az NKE-nek szüksége is lesz a kormány segítségével odairányított diákokra, hiszen az utóbbi három jelentkezési időszakban folyamatosan csökken a hozzájuk jelentkezők száma. Egyedül a rendészeti karon folyamatos az érdeklődők nagy száma, a hadtudományi, illetve a közigazgatási képzésekre viszont kevesebben jelentkeznek.
A felvételi eljárásban összességében csak minimálisan csökkent a jelentkezők száma, valamivel több, mint 105 ezren adták be idén a papírjaikat. Az adatokon azonban az látszik, hogy továbbra sem történt áttörés a kormány által szorgalmazott képzésterületek irányába, illetve nem csökkent a jelentkezők száma a kevésbé preferált területeken. A bölcsészettudományi képzésre első helyen jelentkezők száma minimálisan csökkent ugyan, ám a társadalomtudományi szakokra jóval többen jelentkeztek, mint tavaly, a két évvel ezelőttihez képest pedig másfél ezres növekedés tapasztalható.
Hiába próbálta meg a kormány mesterségesen magasan megállapított ponthatárral korlátozni a gazdasági képzésekre állami ösztöndíjjal jelentkezők számát, mégis egyre többen szeretnének ott tanulni. Az első helyen állami ösztöndíjas képzésre jelentkezőknek azonban csak az ötöde juthat be, a többieknek fizetniük kell a képzésért. Ám úgy tűnik, még az aránylag magas, 160–350 ezer forint közötti féléves tandíjak sem riasztják el a hallgatókat, főleg nem a nagyobb budapesti intézményektől.
A teljes cikket itt olvashatjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
