Adminisztratív eszközökkel terelhet a kormány hallgatókat az általa gründolt Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) felé – ezt valószínűsítették a
HVG-nek a választható szakok minisztériumi felülvizsgálatára rálátó egyetemi tanárok. Ez mindenekelőtt a nemzetközi tanulmányok szakot érintheti, de a minisztériumi cáfolatok ellenére tartja magát az a hír is, hogy a kommunikáció–médiatudomány szak is a közszolgálati egyetem felségterülete lehet. Az aggodalmakra utal, hogy a nagy állami egyetemek rektorai a nemzetközi tanulmányok szak miatt tiltakoztak, a kommunikációt oktató tanszékeik pedig
nyilatkozatot adtak ki a szakot elsorvasztani szándékozó kormányzati törekvések ellen.
Egyes szakok oktatásának egy-két intézményre korlátozása nem lenne előzmény nélküli. Az NKE nem először kapna adminisztratív segítséget szakok megszüntetésével a kormánytól. Így történt ez például a több jogi karon oktatott igazgatásszervező alapképzéssel is: a szakot egyszerűn megszüntették, miközben az NKE új néven elindíthatta a közigazgatás-szervező alapszakot. Hasonló történt a nemzetközi igazgatás alapszakkal is, ezt idén már szintén csak a közszolgálati egyetem indítja, miközben tavaly még a Pázmány Péter Katolikus Egyetem 50 hallgatót felvehetett ilyen szakra.
Az NKE-nek szüksége is lesz a kormány segítségével odairányított diákokra, hiszen az utóbbi három jelentkezési időszakban folyamatosan csökken a hozzájuk jelentkezők száma. Egyedül a rendészeti karon folyamatos az érdeklődők nagy száma, a hadtudományi, illetve a közigazgatási képzésekre viszont kevesebben jelentkeznek.
A felvételi eljárásban összességében csak minimálisan csökkent a jelentkezők száma, valamivel több, mint 105 ezren adták be idén a papírjaikat. Az adatokon azonban az látszik, hogy továbbra sem történt áttörés a kormány által szorgalmazott képzésterületek irányába, illetve nem csökkent a jelentkezők száma a kevésbé preferált területeken. A bölcsészettudományi képzésre első helyen jelentkezők száma minimálisan csökkent ugyan, ám a társadalomtudományi szakokra jóval többen jelentkeztek, mint tavaly, a két évvel ezelőttihez képest pedig másfél ezres növekedés tapasztalható.
Hiába próbálta meg a kormány mesterségesen magasan megállapított ponthatárral korlátozni a gazdasági képzésekre állami ösztöndíjjal jelentkezők számát, mégis egyre többen szeretnének ott tanulni. Az első helyen állami ösztöndíjas képzésre jelentkezőknek azonban csak az ötöde juthat be, a többieknek fizetniük kell a képzésért. Ám úgy tűnik, még az aránylag magas, 160–350 ezer forint közötti féléves tandíjak sem riasztják el a hallgatókat, főleg nem a nagyobb budapesti intézményektől.
A teljes cikket itt olvashatjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
