Itt a feketeleves: nehezebb bejutás, kevesebb szak – így alakítják át a felsőoktatást

Április 21-én tárgyal a Felsőoktatási Kerekasztal a felsőoktatási törvény módosításáról és ezen az ülésen kerülhet napirendre a képzési szerkezet racionalizálásáról szóló rendelettervezet is.

  • Eduline
Shutterstock

Maruzsa Zoltán elmondása szerint a felsőoktatási törvény felsőoktatási stratégiához kapcsolódó módosításáról csütörtökön egyeztetnek a Magyar Rektori Konferenciával és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával. A jogszabály tervezet április 21-én kerülhet a Felsőoktatási Kerekasztal elé, majd a kormány tárgyalja. Várhatóan május első napjaiban benyújtják az Országgyűlésnek, így még a tavaszi törvényalkotási ciklusban elfogadhatják a változtatásokat.

Maruzsa Zoltán közlése szerint a módosítás alapján speciális kompetenciatesztet kell írniuk a hallgatóknak a képzés elején és végén, hogy láthatóvá, értékelhetővé váljon a fejlődésük. Újraszabályoznák továbbá az államilag támogatott és önköltséges helyek közötti átsorolásokat. Ennek mértéke egyelőre még nem eldöntött, de abban egyetértés látszik, hogy a mostani arányok nem jók – közölte.

Rendelet rögzíti, hogy 2020 után ne lehessen felvételizni és felsőoktatásba bekerülni középfokú nyelvvizsga nélkül. Erről bővebben itt olvashattok. Pontosítanák a törvényt az oktatók és kutatók teljesítményértékelési és minőségbiztosítási rendszerének bevezetéséhez. A duális képzések indítása lehetőséget teremt az intézmények és a cégek szorosabb együttműködésére.

Még több infó a felvételiről

Friss adatok: megvan, hányan jelentkeztek egyetemre és főiskolára 

A felsőoktatás csak a kiváltságosoknak lesz elérhető a kormány terve szerint

Többszörös a túljelentkezés több egyetemre is

Két fő intézménytípus lesz: az egyetem és az alkalmazott tudományok egyeteme, illetve létrehozzák a közösségi képzési központokat, amely alapvetően az infrastruktúrát biztosítaná más intézmények helyi képzéseihez.

Szintén április 21-én tárgyal a Felsőoktatási Kerekasztal az új képzési szerkezetet érintő kormányrendelet tervezetéről is - jelezte. 2020-ra a tervek szerint a 2013-asnál 15 százalékkal kevesebb, nagyjából 9122 képzés meghirdetésére kerülne sor. Erről bővebben itt olvashatsz.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.