Így válthattok szakot anélkül, hogy fizetnetek kéne

Hány félévig tanulhattok még ingyen, ha osztatlanról alapszakra mentek át? Van-e olyan eset, amikor nem kell visszafizetnetek a félbehagyott képzés költségét? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.

  • Eduline
Shutterstock

Jelenleg általános orvosi szakon hallgatok állami ösztöndíjasként, de úgy alakult, hogy fizetős képzésre fognak átsorolni. Eddig hat aktív félévem volt. Ha abbahagyom az egyetemet, mindenképpen vissza kell fizetnem a tandíj felét? Ha másik egyetemre szeretnék jelentkezni, hány állami félévet vehetek még igénybe?

Ha hat aktív félév után hagyod ott az osztatlan képzést, csak abban az esetben nem kell visszafizetned az igénybe vett állami ösztöndíj felét, ha három gyermeket szülsz, illetve ha tartós betegség, baleset, szülés miatt nem tudod megszerezni az oklevelet. Akkor sem kell fizetned, ha később sem fejezed be az adott szakot.

Ha másik szakra szeretnél jelentkezni, és az utolsó aktív féléved utáni egy éven belül, felvételi útján el is kezded az újabb képzést, az szakváltásnak minősül. Így nem kell a már felhasznált támogatás felét visszafizetned, sőt, ismét az új szak képzési idejének másfélszerese áll a rendelkezésedre, hogy lediplomázz - feltéve, hogy van még elég állami ösztöndíjas szemesztered. Ha ez nem sikerül, akkor viszont a korábbi képzésben felhasznált állami félévek költségének felét is ''törlesztened'' kell. A végzés utáni húsz évben a teljes állami ösztöndíjas képzési időnek megfelelő ideig kell Magyarországon dolgoznod.

Az állami ösztöndíjas félévek számával kapcsolatban az első képzés típusa számít, így ha olyan osztatlan képzésről alapszakra váltasz, és már hat félévet elhasználtál, még mindig nyolc szemesztert végezhetsz el ingyen. Ez abban az esetben igaz, ha az osztatlan szak képzési ideje 10 félévnél hosszabb: ekkor nem 12, hanem 14 félévig tanulhatsz állami ösztöndíjasként a felsőoktatásban.

Fontos, hogy az adott szakon igénybe vett támogatási idő legfeljebb két félévvel lehet hosszabb a képzési időnél.

A szakváltásról szóló összefoglalónkat itt találjátok, a kiiratkozás szabályairól pedig itt olvashattok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.