Hány félévig tanulhattok még ingyen, ha osztatlanról alapszakra mentek át? Van-e olyan eset, amikor nem kell visszafizetnetek a félbehagyott képzés költségét? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.
Jelenleg általános orvosi szakon hallgatok állami ösztöndíjasként, de úgy alakult, hogy fizetős képzésre fognak átsorolni. Eddig hat aktív félévem volt. Ha abbahagyom az egyetemet, mindenképpen vissza kell fizetnem a tandíj felét? Ha másik egyetemre szeretnék jelentkezni, hány állami félévet vehetek még igénybe?
Ha hat aktív félév után hagyod ott az osztatlan képzést, csak abban az esetben nem kell visszafizetned az igénybe vett állami ösztöndíj felét, ha három gyermeket szülsz, illetve ha tartós betegség, baleset, szülés miatt nem tudod megszerezni az oklevelet. Akkor sem kell fizetned, ha később sem fejezed be az adott szakot.
Ha másik szakra szeretnél jelentkezni, és az utolsó aktív féléved utáni egy éven belül, felvételi útján el is kezded az újabb képzést, az szakváltásnak minősül. Így nem kell a már felhasznált támogatás felét visszafizetned, sőt, ismét az új szak képzési idejének másfélszerese áll a rendelkezésedre, hogy lediplomázz - feltéve, hogy van még elég állami ösztöndíjas szemesztered. Ha ez nem sikerül, akkor viszont a korábbi képzésben felhasznált állami félévek költségének felét is ''törlesztened'' kell. A végzés utáni húsz évben a teljes állami ösztöndíjas képzési időnek megfelelő ideig kell Magyarországon dolgoznod.
Az állami ösztöndíjas félévek számával kapcsolatban az első képzés típusa számít, így ha olyan osztatlan képzésről alapszakra váltasz, és már hat félévet elhasználtál, még mindig nyolc szemesztert végezhetsz el ingyen. Ez abban az esetben igaz, ha az osztatlan szak képzési ideje 10 félévnél hosszabb: ekkor nem 12, hanem 14 félévig tanulhatsz állami ösztöndíjasként a felsőoktatásban.
Fontos, hogy az adott szakon igénybe vett támogatási idő legfeljebb két félévvel lehet hosszabb a képzési időnél.
A szakváltásról szóló összefoglalónkat itt találjátok, a kiiratkozás szabályairól pedig itt olvashattok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
Ma már nem elég gondoskodni a gyerekről: fejleszteni kell, különórára hordani, együtt tanulni vele, figyelni az étrendjére, az egészségére, a lelkiállapotára – mindezt úgy, hogy fokozatosan épülnek le az olyan társadalmi alrendszerek, mint az oktatás, az egészségügy és az idősgondozás.
A halogatást sokszor lustaságnak gondoljuk, azonban mögötte gyakran a hibázástól való félelem áll.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Óriási különbség lehet egy óvodai pedagógiai asszisztens és egy óvodapedagógus fizetése (és feladatai) között. Emiatt is felmerülhet a kérdés, hogy pedagógiai asszisztens végzettséggel lehet-e valakit óvodapedagógusi munkakörben alkalmazni.
Hiába volt jelentős pedagógusbér-emelés az elmúlt időszakban, a Pedagógusok Szakszervezete szerint továbbra sem ellenőrizhető, valóban teljesült-e a kormány 80 százalékos vállalása.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
