Az egyetemi felvételi után jön a feketeleves: döbbenetes albérletárak várnak az elsőévesekre (is)

Egyre drágábbak a budapesti albérletek, ez pedig rossz hír azoknak az egyetemistáknak, akik nem kapnak kollégiumi helyet, így nyáron albérletkeresésbe kezdenek. Ráadásul éppen a nagy egyetemek környékén, a belvárosban a legmagasabbak az árak.

  • Eduline
Túry Gergely

Az ATV szerint Budapest belvárosában átlagosan 140 ezer forintot kell fizetni havonta, három éve ugyanis folyamatosan drágulnak a bérleti díjak. Egy jó állapotban lévő és megfizethető lakásnál a tulajdonosok sokszor úgy választanak bérlőt, mintha állásinterjút tartanának. Van, aki interjúztatja az albérlőket, van, aki önéletrajzot és motivációs levelet kér.

„Budapesten a belváros számít top lokációnak, itt van a legtöbb kiadó lakás, és itt a legdrágábbak is, 200 ezer forint környéki albérleti árakkal is találkozhatunk. Míg átlagosan Budapesten 140-160 ezer forintos átlagárral tudunk számolni, de ez a külső kerületekben százezer körüli, százezer alatti ár is lehet akár” – magyarázta Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője.

Elemzések szerint a legdrágább környék az ötödik kerület, itt lehet átlagosan 200 ezres bérleti díjjal számolni. Nem sokkal marad le az első, a tizenkettedik, a hatodik és a hetedik kerület sem. Itt nagyjából 160 ezer forintot kérnek egy lakásért havonta.

Itt a feketeleves: több százezer forintba is kerülhet az első egyetemi félév

A felsőoktatás ma már egy komoly befektetés a családnak, amit sajnos egyre kevesebben engedhetnek meg maguknak. Kiszámoltuk, hogy egy budapesti fősikolára felvett vidéki diák tanévkezdése mekkora megterhelést jelent a családi kasszára nézve. Ha önköltséges képzésre vettek fel, akkor nincs mese, már ősszel be kell fizetni a tandíjat.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.