Az egyetemi felvételi után jön a feketeleves: döbbenetes albérletárak várnak az elsőévesekre (is)

Egyre drágábbak a budapesti albérletek, ez pedig rossz hír azoknak az egyetemistáknak, akik nem kapnak kollégiumi helyet, így nyáron albérletkeresésbe kezdenek. Ráadásul éppen a nagy egyetemek környékén, a belvárosban a legmagasabbak az árak.

  • Eduline
Túry Gergely

Az ATV szerint Budapest belvárosában átlagosan 140 ezer forintot kell fizetni havonta, három éve ugyanis folyamatosan drágulnak a bérleti díjak. Egy jó állapotban lévő és megfizethető lakásnál a tulajdonosok sokszor úgy választanak bérlőt, mintha állásinterjút tartanának. Van, aki interjúztatja az albérlőket, van, aki önéletrajzot és motivációs levelet kér.

„Budapesten a belváros számít top lokációnak, itt van a legtöbb kiadó lakás, és itt a legdrágábbak is, 200 ezer forint környéki albérleti árakkal is találkozhatunk. Míg átlagosan Budapesten 140-160 ezer forintos átlagárral tudunk számolni, de ez a külső kerületekben százezer körüli, százezer alatti ár is lehet akár” – magyarázta Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője.

Elemzések szerint a legdrágább környék az ötödik kerület, itt lehet átlagosan 200 ezres bérleti díjjal számolni. Nem sokkal marad le az első, a tizenkettedik, a hatodik és a hetedik kerület sem. Itt nagyjából 160 ezer forintot kérnek egy lakásért havonta.

Itt a feketeleves: több százezer forintba is kerülhet az első egyetemi félév

A felsőoktatás ma már egy komoly befektetés a családnak, amit sajnos egyre kevesebben engedhetnek meg maguknak. Kiszámoltuk, hogy egy budapesti fősikolára felvett vidéki diák tanévkezdése mekkora megterhelést jelent a családi kasszára nézve. Ha önköltséges képzésre vettek fel, akkor nincs mese, már ősszel be kell fizetni a tandíjat.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.