Egyre drágábbak a budapesti albérletek, ez pedig rossz hír azoknak az egyetemistáknak, akik nem kapnak kollégiumi helyet, így nyáron albérletkeresésbe kezdenek. Ráadásul éppen a nagy egyetemek környékén, a belvárosban a legmagasabbak az árak.
Az ATV szerint Budapest belvárosában átlagosan 140 ezer forintot kell fizetni havonta, három éve ugyanis folyamatosan drágulnak a bérleti díjak. Egy jó állapotban lévő és megfizethető lakásnál a tulajdonosok sokszor úgy választanak bérlőt, mintha állásinterjút tartanának. Van, aki interjúztatja az albérlőket, van, aki önéletrajzot és motivációs levelet kér.
„Budapesten a belváros számít top lokációnak, itt van a legtöbb kiadó lakás, és itt a legdrágábbak is, 200 ezer forint környéki albérleti árakkal is találkozhatunk. Míg átlagosan Budapesten 140-160 ezer forintos átlagárral tudunk számolni, de ez a külső kerületekben százezer körüli, százezer alatti ár is lehet akár” – magyarázta Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője.
Elemzések szerint a legdrágább környék az ötödik kerület, itt lehet átlagosan 200 ezres bérleti díjjal számolni. Nem sokkal marad le az első, a tizenkettedik, a hatodik és a hetedik kerület sem. Itt nagyjából 160 ezer forintot kérnek egy lakásért havonta.
Itt a feketeleves: több százezer forintba is kerülhet az első egyetemi félév
A felsőoktatás ma már egy komoly befektetés a családnak, amit sajnos egyre kevesebben engedhetnek meg maguknak. Kiszámoltuk, hogy egy budapesti fősikolára felvett vidéki diák tanévkezdése mekkora megterhelést jelent a családi kasszára nézve. Ha önköltséges képzésre vettek fel, akkor nincs mese, már ősszel be kell fizetni a tandíjat.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
