Egyre több a magyar bumeránggyerek: milyen 34 évesen a szülőkkel lakni?

Folyamatosan nő azoknak a fiataloknak a száma Magyarországon, akik még felnőttként is egy háztartásban élnek szüleikkel - írja a csütörtöki Magyar Nemzet a Tárki tanulmányának adataira hivatkozva.

  • MTI
Shutterstock

Eszerint a 18 és 34 év közötti korosztály kétharmada nem tud, vagy nem akar elköltözni családjától. Nemzetközi összehasonlításban eddig is későn hagyták el szüleik házát a magyar fiatalok, de az elmúlt években még tovább nőtt azok aránya, akik akár 34 éves korukig is kitolják az önálló életkezdés időpontját. A "bumeránggyerekekről" itt olvashatjátok el részletes összefoglalónkat.

Az európai fiatalok életkörülményeit elemző Tárki-tanulmány szerint Nyugat- és Észak-Európában hamar elhagyják a fiatalok a szülői házat, és 18 éves kor felett 60-80 százalék már önálló háztartásban él. Ezzel szemben az unió keleti és déli tagállamaiban született gyerekek jóval később válnak le, és csak mintegy negyedük tud önálló életet kezdeni közvetlenül tanulmányai befejezése után.

Az elemzés szerint 2008 és 2012 között 56-ról 66 százalékra nőtt az otthon élő 18 és 34 évesek aránya Magyarországon. A dokumentum kitér arra is, hogy a 2009-ben kibontakozó gazdasági válság jelentősen fokozta a huszonéves korosztály megélhetési nehézségeit, így a fiatalok körében 2012-re a korábbi 16-ről 22 százalékra emelkedett a munkanélküliség.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.