Egyre több a magyar bumeránggyerek: milyen 34 évesen a szülőkkel lakni?

Folyamatosan nő azoknak a fiataloknak a száma Magyarországon, akik még felnőttként is egy háztartásban élnek szüleikkel - írja a csütörtöki Magyar Nemzet a Tárki tanulmányának adataira hivatkozva.

  • MTI
Shutterstock

Eszerint a 18 és 34 év közötti korosztály kétharmada nem tud, vagy nem akar elköltözni családjától. Nemzetközi összehasonlításban eddig is későn hagyták el szüleik házát a magyar fiatalok, de az elmúlt években még tovább nőtt azok aránya, akik akár 34 éves korukig is kitolják az önálló életkezdés időpontját. A "bumeránggyerekekről" itt olvashatjátok el részletes összefoglalónkat.

Az európai fiatalok életkörülményeit elemző Tárki-tanulmány szerint Nyugat- és Észak-Európában hamar elhagyják a fiatalok a szülői házat, és 18 éves kor felett 60-80 százalék már önálló háztartásban él. Ezzel szemben az unió keleti és déli tagállamaiban született gyerekek jóval később válnak le, és csak mintegy negyedük tud önálló életet kezdeni közvetlenül tanulmányai befejezése után.

Az elemzés szerint 2008 és 2012 között 56-ról 66 százalékra nőtt az otthon élő 18 és 34 évesek aránya Magyarországon. A dokumentum kitér arra is, hogy a 2009-ben kibontakozó gazdasági válság jelentősen fokozta a huszonéves korosztály megélhetési nehézségeit, így a fiatalok körében 2012-re a korábbi 16-ről 22 százalékra emelkedett a munkanélküliség.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.