Folyamatosan nő azoknak a fiataloknak a száma Magyarországon, akik még felnőttként is egy háztartásban élnek szüleikkel - írja a csütörtöki Magyar Nemzet a Tárki tanulmányának adataira hivatkozva.
Eszerint a 18 és 34 év közötti korosztály kétharmada nem tud, vagy nem akar elköltözni családjától. Nemzetközi összehasonlításban eddig is későn hagyták el szüleik házát a magyar fiatalok, de az elmúlt években még tovább nőtt azok aránya, akik akár 34 éves korukig is kitolják az önálló életkezdés időpontját. A "bumeránggyerekekről" itt olvashatjátok el részletes összefoglalónkat.
Az európai fiatalok életkörülményeit elemző Tárki-tanulmány szerint Nyugat- és Észak-Európában hamar elhagyják a fiatalok a szülői házat, és 18 éves kor felett 60-80 százalék már önálló háztartásban él. Ezzel szemben az unió keleti és déli tagállamaiban született gyerekek jóval később válnak le, és csak mintegy negyedük tud önálló életet kezdeni közvetlenül tanulmányai befejezése után.
Az elemzés szerint 2008 és 2012 között 56-ról 66 százalékra nőtt az otthon élő 18 és 34 évesek aránya Magyarországon. A dokumentum kitér arra is, hogy a 2009-ben kibontakozó gazdasági válság jelentősen fokozta a huszonéves korosztály megélhetési nehézségeit, így a fiatalok körében 2012-re a korábbi 16-ről 22 százalékra emelkedett a munkanélküliség.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
