Folyamatosan nő azoknak a fiataloknak a száma Magyarországon, akik még felnőttként is egy háztartásban élnek szüleikkel - írja a csütörtöki Magyar Nemzet a Tárki tanulmányának adataira hivatkozva.
Eszerint a 18 és 34 év közötti korosztály kétharmada nem tud, vagy nem akar elköltözni családjától. Nemzetközi összehasonlításban eddig is későn hagyták el szüleik házát a magyar fiatalok, de az elmúlt években még tovább nőtt azok aránya, akik akár 34 éves korukig is kitolják az önálló életkezdés időpontját. A "bumeránggyerekekről" itt olvashatjátok el részletes összefoglalónkat.
Az európai fiatalok életkörülményeit elemző Tárki-tanulmány szerint Nyugat- és Észak-Európában hamar elhagyják a fiatalok a szülői házat, és 18 éves kor felett 60-80 százalék már önálló háztartásban él. Ezzel szemben az unió keleti és déli tagállamaiban született gyerekek jóval később válnak le, és csak mintegy negyedük tud önálló életet kezdeni közvetlenül tanulmányai befejezése után.
Az elemzés szerint 2008 és 2012 között 56-ról 66 százalékra nőtt az otthon élő 18 és 34 évesek aránya Magyarországon. A dokumentum kitér arra is, hogy a 2009-ben kibontakozó gazdasági válság jelentősen fokozta a huszonéves korosztály megélhetési nehézségeit, így a fiatalok körében 2012-re a korábbi 16-ről 22 százalékra emelkedett a munkanélküliség.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
