Ezt a lépést tilos kihagyni, ha jól fizető, érdekes és motiváló munkát kerestek

Miért érdemes még egyetemistaként, főiskolásként utánajárni, milyen lehetőségeitek lesznek friss diplomásként? Hol érdemes információkat szerezni? Hogyan alapozhatjátok meg a karriereteket már elsőévesként? Megmutatjuk.

  • Eduline
pixabay

„Nagyon fontos lenne, hogy a diákok – már elsőévesként vagy akár a középiskola utolsó éveiben – minél több információt szerezzenek a munkaerőpiaci lehetőségeikről. Ha valakinek van egy elképzelése, például egy banknál szeretne számvitellel foglalkozni, akkor jó, ha minél korábban, például elsőévesként megtudja, hogy milyen tudásra lesz szüksége, hogyan tud majd bekerülni gyakornokként vagy pályakezdőként, milyen szempontok alapján szűrik a jelentkezőket – mondta korábban az eduline-nak Hajdú Csongor, a HVG Állásbörze főszervezője.

A nagy kérdések

Odáig ugyanis rendben van, hogy bejutottatok a legszimpatikusabb alap- vagy osztatlan képzésre, de vajon tudjátok-e, melyik a legkeresettebb szakirány a munkaerőpiacon, melyiket érdemes választani? Vajon a titeket érdeklő területen szükséges-e a mesterdiploma megszerzése, mennyire részesítik előnyben a munkáltatók az MSc-végzettségűeket, vagy az alapdiplomások is ugyanolyan könnyen találnak munkát, mint a mesterdiplomások? Milyen nyelvtudásra lesz szükségetek, van-e esély arra, hogy komolyabb szakmai tapasztalat nélkül megkapjatok egy kezdő pozíciót?

"Ha valakit az autóipar érdekel, jobb esélyekkel indul, ha van német nyelvismerete is. De ha ezt valaki csak a diplomaosztó előtt két hónappal tudja meg, akkor nehéz helyzetbe kerül, hiszen két hónap alatt nem tud megtanulni németül" – mondta Hajdú Csongor, aki szerint nagyon gyakran előfordul, hogy az egyetemisták néhány hónappal a végzés előtt jönnek rá arra, hogy fogalmuk sincs, a végzettségükkel milyen lehetőségeik vannak a munkaerőpiacon, és nagyon gyakran arra döbbennek rá, hogy valami még hiányzik a sikeres karrierkezdéshez, például valamilyen szakmai tudás vagy nyelvtudás.

Hol érdemes informálódni?

Mindenképpen érdemes már első-másodévesként elmenni egy állásbörzére, ahol megnézhetitek, milyen pozíciókra keresnek munkatársakat a vállalatok, milyen elvárásaik vannak, van-e valamilyen gyakornoki programjuk vagy friss diplomásoknak szervezett karrierprogramjuk. Beszélgethettek a munkaadók képviselőivel, kérdezhetitek őket például a kiválasztás folyamatáról is.

pixabay

Érdemes persze a saját egyetemeteken vagy főiskolátokon is érdeklődni arról, milyen cégekkel állnak kapcsolatban, hol érdemes elkezdeni a karrierépítést, milyen gyakornoki programokat ajánlanak.

Ha azonban nincs időtök (vagy lehetőségetek) kilátogatni egy állásbörzére, akkor sem kell aggódnotok, hiszen akár otthon is folyamatosan informálódhattok a különböző álláslehetőségekről. Ha regisztráltok a Jobline Álláspostára, akkor értesítést kaptok az általatok megjelölt szakterületen és helyen megjelenő szabad pozíciókról, így nem kell keresgélni a rengeteg álláshirdetés között, hanem egy személyre szabott hirdetésválogatást kaphattok - az álláshirdetéseket akkor is érdemes átnézni, ha most még nem aktuális az álláskeresés, a hirdetésekben szereplő elvárások ugyanis jó útmutatóként szolgálnak ahhoz, hogy milyen területen kell fejlesztenetek a tudásotokat.

Hogyan működik a Jobline Állásposta?

A regisztráció után beállíthattok kulcsszavakat, de használhattok különböző szűréseket is. Ezek közé tartoznak: a szakterület kiválasztása, a hely megadása, a nyelvismeret, végzettség és a tapasztalat megjelölése. Valamint kiválaszthatjátok, hogy milyen jellegű munkát kerestek, diákmunkát vagy teljes állást kerestek, esetleg részmunkaidőben dolgoznátok.

Lehetőségetek van arra, hogy szabályozzátok, mikor szeretnétek értesítést kapni az állásokról, naponta, hetente vagy más időközönként. Ha többfajta állás közül is keresnétek, akkor külön mindegyiket létrehozhatjátok, és függetlenül egymástól beállíthatjátok a részleteket.

Így mindent egy helyen és egy helyre kaptok, nem kell több állásportált nézegetnetek, és attól tartanotok, hogy lemaradtok álmaitok lehetőségéről, mert nem veszitek észre. Ha éppen azt szeretnétek, akkor mindig értesítést fogtok kapni, ha egy számotokra érdekes álláshirdetés felkerül. Az egyedi szűrők beállításával pedig teljesen személyre szabhatjátok az álláskeresést.

Diákmunkát kerestek? Itt nézzetek körül.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.