Miért érdemes még egyetemistaként, főiskolásként utánajárni, milyen lehetőségeitek lesznek friss diplomásként? Hol érdemes információkat szerezni? Hogyan alapozhatjátok meg a karriereteket már elsőévesként? Megmutatjuk.
„Nagyon fontos lenne, hogy a diákok – már elsőévesként vagy akár a középiskola utolsó éveiben – minél több információt szerezzenek a munkaerőpiaci lehetőségeikről. Ha valakinek van egy elképzelése, például egy banknál szeretne számvitellel foglalkozni, akkor jó, ha minél korábban, például elsőévesként megtudja, hogy milyen tudásra lesz szüksége, hogyan tud majd bekerülni gyakornokként vagy pályakezdőként, milyen szempontok alapján szűrik a jelentkezőket – mondta korábban az eduline-nak Hajdú Csongor, a HVG Állásbörze főszervezője.
A nagy kérdések
Odáig ugyanis rendben van, hogy bejutottatok a legszimpatikusabb alap- vagy osztatlan képzésre, de vajon tudjátok-e, melyik a legkeresettebb szakirány a munkaerőpiacon, melyiket érdemes választani? Vajon a titeket érdeklő területen szükséges-e a mesterdiploma megszerzése, mennyire részesítik előnyben a munkáltatók az MSc-végzettségűeket, vagy az alapdiplomások is ugyanolyan könnyen találnak munkát, mint a mesterdiplomások? Milyen nyelvtudásra lesz szükségetek, van-e esély arra, hogy komolyabb szakmai tapasztalat nélkül megkapjatok egy kezdő pozíciót?
"Ha valakit az autóipar érdekel, jobb esélyekkel indul, ha van német nyelvismerete is. De ha ezt valaki csak a diplomaosztó előtt két hónappal tudja meg, akkor nehéz helyzetbe kerül, hiszen két hónap alatt nem tud megtanulni németül" – mondta Hajdú Csongor, aki szerint nagyon gyakran előfordul, hogy az egyetemisták néhány hónappal a végzés előtt jönnek rá arra, hogy fogalmuk sincs, a végzettségükkel milyen lehetőségeik vannak a munkaerőpiacon, és nagyon gyakran arra döbbennek rá, hogy valami még hiányzik a sikeres karrierkezdéshez, például valamilyen szakmai tudás vagy nyelvtudás.
Hol érdemes informálódni?
Mindenképpen érdemes már első-másodévesként elmenni egy állásbörzére, ahol megnézhetitek, milyen pozíciókra keresnek munkatársakat a vállalatok, milyen elvárásaik vannak, van-e valamilyen gyakornoki programjuk vagy friss diplomásoknak szervezett karrierprogramjuk. Beszélgethettek a munkaadók képviselőivel, kérdezhetitek őket például a kiválasztás folyamatáról is.
Érdemes persze a saját egyetemeteken vagy főiskolátokon is érdeklődni arról, milyen cégekkel állnak kapcsolatban, hol érdemes elkezdeni a karrierépítést, milyen gyakornoki programokat ajánlanak.
Ha azonban nincs időtök (vagy lehetőségetek) kilátogatni egy állásbörzére, akkor sem kell aggódnotok, hiszen akár otthon is folyamatosan informálódhattok a különböző álláslehetőségekről. Ha regisztráltok a Jobline Álláspostára, akkor értesítést kaptok az általatok megjelölt szakterületen és helyen megjelenő szabad pozíciókról, így nem kell keresgélni a rengeteg álláshirdetés között, hanem egy személyre szabott hirdetésválogatást kaphattok - az álláshirdetéseket akkor is érdemes átnézni, ha most még nem aktuális az álláskeresés, a hirdetésekben szereplő elvárások ugyanis jó útmutatóként szolgálnak ahhoz, hogy milyen területen kell fejlesztenetek a tudásotokat.
Hogyan működik a Jobline Állásposta?
A regisztráció után beállíthattok kulcsszavakat, de használhattok különböző szűréseket is. Ezek közé tartoznak: a szakterület kiválasztása, a hely megadása, a nyelvismeret, végzettség és a tapasztalat megjelölése. Valamint kiválaszthatjátok, hogy milyen jellegű munkát kerestek, diákmunkát vagy teljes állást kerestek, esetleg részmunkaidőben dolgoznátok.
Lehetőségetek van arra, hogy szabályozzátok, mikor szeretnétek értesítést kapni az állásokról, naponta, hetente vagy más időközönként. Ha többfajta állás közül is keresnétek, akkor külön mindegyiket létrehozhatjátok, és függetlenül egymástól beállíthatjátok a részleteket.
Így mindent egy helyen és egy helyre kaptok, nem kell több állásportált nézegetnetek, és attól tartanotok, hogy lemaradtok álmaitok lehetőségéről, mert nem veszitek észre. Ha éppen azt szeretnétek, akkor mindig értesítést fogtok kapni, ha egy számotokra érdekes álláshirdetés felkerül. Az egyedi szűrők beállításával pedig teljesen személyre szabhatjátok az álláskeresést.
Diákmunkát kerestek? Itt nézzetek körül.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
