Tényleg kötelező lesz az emelt szintű érettségi és a nyelvvizsga az egyetemi-főiskolai felvételin? Több száz képzés szűnik meg? Kompetenciamérést szerveznek majd a felsőoktatási intézményekben? Ilyen változásokra számíthatnak a következő években a felvételizők és az egyetemisták.
1. Kötelező lesz a nyelvvizsga és az emelt szintű érettségi
A kormany.hu-n már nyilvánosságra hozták a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló rendelet módosításának tervezetét: a dokumentum szerint 2020-tól csak azok a diákok kerülhetnek be alap- vagy osztatlan képzésre, akiknek van legalább egy B2-es szintű, vagyis középfokú nyelvvizsgájuk (vagy azzal egyenértékű okiratuk), és legalább egy emelt szintű érettségit tesznek. Ha rábólintanak a módosításra, az új szabály 2020. január 1-jén lép hatályba.
Ez már biztos?
A kötelező emelt szintű érettségi évek óta vita tárgya, a nyelvvizsgához viszont - úgy tűnik - ragaszkodik a felsőoktatási államtitkárság. Erre a szigorításra valószínűleg a kormány is rábólint majd.
2. Eltűnik a hagyományos jelentkezési lap
A 2015-ös felvételin már csak elektronikusan lehet majd jelentkezni a felsőoktatásba - többek között ezt is tartalmazza a felvételi eljárásról szóló rendelet módosításának tervezete, amelyet hétfőn tettek közzé a kormány.hu-n.
A módosítás 2014. december 16-án lépne hatályba, tehát először a 2015-ös felvételire jelentkezőket érintené. Hitelesíteni továbbra is kétféle módon lehetne: a hitelesítő adatlapot kinyomtatva, aláírva és postán beküldve, illetve az ügyfélkapun keresztül. A legfontosabb kérdések és válaszok a 2015-ös felvételiről.
Ez már biztos?
Bár a módosítás még nem történt meg, biztosnak tűnik, a nyomtatott jelentkezési lap megszüntetéséről ugyanis már évek óta szó van.
3. Még két vizsga. Egy az elején, egy a végén
2015-től felmérné a felsőoktatásba belépő, illetve a végzős hallgatók kompetenciáit a felsőoktatási államtitkárság, amely a lemorzsolódási arány tízszázalékos csökkenését várja az intézkedéstől.
A két kompetenciateszt célja egyrészt annak felmérése lenne, hogy mennyit fejlődtek a hallgatók a képzés ideje alatt, másrészt így kiszűrhetik azokat az elsőéveseket, akik könnyen elbuknának a vizsgákon - olvasható az új felsőoktatási koncepcióban.
A lemorzsolódás jelenlegi, 35 százalékos arányát 2020-ra 25 százalékra csökkentené a felsőoktatási államtitkárság: a kompetenciamérés eredménye alapján az alsó harmadba tartozó hallgatóknak ezért felzárkóztató kurzusokat hirdetnének meg "a lemorzsolódás csökkentése és az adott szakon szükséges speciális ismeretek szintjének javítása érdekében".
Ez már biztos?
Nem, a felsőoktatási stratégiát ugyanis még a kormánynak is el kell fogadnia, a kompetenciamérés bevezetéséhez pedig a felsőoktatási törvényt is módosítani kell.
4. Érettségi nélkül az egyetemre
Palkovics László felsőoktatási államtitkár az elmúlt napokban többször beszélt arról, hogy biztosítani kell az átjárást a szakképzés és a felsőoktatás között. „Nálunk ez még nem jellemző, de más országokban ez az átjárás létezik. Ezért vezetnénk be az angol nyelvterületen a Bachelor of Engineeringnek nevezett fokozatot, amit magyarul technológiák üzemeltetésében jártas szakembereknek nevezhetnénk” - mondta például a Heti Válasznak, míg a vs.hu-nak kedden úgy nyilatkozott: öt év munka után persze már nehéz a közéleti tárgyakat megkövetelni, ezért a szakmunkások érettségi nélkül, de valamilyen felvételi követelménynek megfelelve léphetnének be a felsőoktatásba.
Ez már biztos?
Nem. Egyelőre maga az államtitkár is elég homályosan fogalmaz - nem tiszta például, milyen lenne az új típusú képzés, milyen felvételi követelmények lennének, és bármilyen felsőoktatási intézménybe bejuthatnának-e a szakképzésből kikerült diákok.
5. Több száz képzés szűnik meg
Azt már az október közepén nyilvánosságra hozott felsőoktatási stratégia is egyértelművé tette, hogy az államtitkárság néhány éven belül 10 700-ról 9100-ra csökkentené a meghirdetett képzések számát, a válogatás pedig már el is kezdődött. Ez nem azt jelenti, hogy végérvényesen eltűnik a magyar felsőoktatásból egy-egy szak, hanem azt, hogy a jelenleginél kevesebb egyetem és főiskola hirdetheti meg ezeket a képzéseket.
Ez már biztos?
Igen, a felsőoktatási államtitkárság már hetek óta tárgyal a profiltisztításról az egyetemek és főiskolák vezetőivel.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
