Tényleg kötelező lesz az emelt szintű érettségi és a nyelvvizsga az egyetemi-főiskolai felvételin? Több száz képzés szűnik meg? Kompetenciamérést szerveznek majd a felsőoktatási intézményekben? Ilyen változásokra számíthatnak a következő években a felvételizők és az egyetemisták.
1. Kötelező lesz a nyelvvizsga és az emelt szintű érettségi
A kormany.hu-n már nyilvánosságra hozták a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló rendelet módosításának tervezetét: a dokumentum szerint 2020-tól csak azok a diákok kerülhetnek be alap- vagy osztatlan képzésre, akiknek van legalább egy B2-es szintű, vagyis középfokú nyelvvizsgájuk (vagy azzal egyenértékű okiratuk), és legalább egy emelt szintű érettségit tesznek. Ha rábólintanak a módosításra, az új szabály 2020. január 1-jén lép hatályba.
Ez már biztos?
A kötelező emelt szintű érettségi évek óta vita tárgya, a nyelvvizsgához viszont - úgy tűnik - ragaszkodik a felsőoktatási államtitkárság. Erre a szigorításra valószínűleg a kormány is rábólint majd.
2. Eltűnik a hagyományos jelentkezési lap
A 2015-ös felvételin már csak elektronikusan lehet majd jelentkezni a felsőoktatásba - többek között ezt is tartalmazza a felvételi eljárásról szóló rendelet módosításának tervezete, amelyet hétfőn tettek közzé a kormány.hu-n.
A módosítás 2014. december 16-án lépne hatályba, tehát először a 2015-ös felvételire jelentkezőket érintené. Hitelesíteni továbbra is kétféle módon lehetne: a hitelesítő adatlapot kinyomtatva, aláírva és postán beküldve, illetve az ügyfélkapun keresztül. A legfontosabb kérdések és válaszok a 2015-ös felvételiről.
Ez már biztos?
Bár a módosítás még nem történt meg, biztosnak tűnik, a nyomtatott jelentkezési lap megszüntetéséről ugyanis már évek óta szó van.
3. Még két vizsga. Egy az elején, egy a végén
2015-től felmérné a felsőoktatásba belépő, illetve a végzős hallgatók kompetenciáit a felsőoktatási államtitkárság, amely a lemorzsolódási arány tízszázalékos csökkenését várja az intézkedéstől.
A két kompetenciateszt célja egyrészt annak felmérése lenne, hogy mennyit fejlődtek a hallgatók a képzés ideje alatt, másrészt így kiszűrhetik azokat az elsőéveseket, akik könnyen elbuknának a vizsgákon - olvasható az új felsőoktatási koncepcióban.
A lemorzsolódás jelenlegi, 35 százalékos arányát 2020-ra 25 százalékra csökkentené a felsőoktatási államtitkárság: a kompetenciamérés eredménye alapján az alsó harmadba tartozó hallgatóknak ezért felzárkóztató kurzusokat hirdetnének meg "a lemorzsolódás csökkentése és az adott szakon szükséges speciális ismeretek szintjének javítása érdekében".
Ez már biztos?
Nem, a felsőoktatási stratégiát ugyanis még a kormánynak is el kell fogadnia, a kompetenciamérés bevezetéséhez pedig a felsőoktatási törvényt is módosítani kell.
4. Érettségi nélkül az egyetemre
Palkovics László felsőoktatási államtitkár az elmúlt napokban többször beszélt arról, hogy biztosítani kell az átjárást a szakképzés és a felsőoktatás között. „Nálunk ez még nem jellemző, de más országokban ez az átjárás létezik. Ezért vezetnénk be az angol nyelvterületen a Bachelor of Engineeringnek nevezett fokozatot, amit magyarul technológiák üzemeltetésében jártas szakembereknek nevezhetnénk” - mondta például a Heti Válasznak, míg a vs.hu-nak kedden úgy nyilatkozott: öt év munka után persze már nehéz a közéleti tárgyakat megkövetelni, ezért a szakmunkások érettségi nélkül, de valamilyen felvételi követelménynek megfelelve léphetnének be a felsőoktatásba.
Ez már biztos?
Nem. Egyelőre maga az államtitkár is elég homályosan fogalmaz - nem tiszta például, milyen lenne az új típusú képzés, milyen felvételi követelmények lennének, és bármilyen felsőoktatási intézménybe bejuthatnának-e a szakképzésből kikerült diákok.
5. Több száz képzés szűnik meg
Azt már az október közepén nyilvánosságra hozott felsőoktatási stratégia is egyértelművé tette, hogy az államtitkárság néhány éven belül 10 700-ról 9100-ra csökkentené a meghirdetett képzések számát, a válogatás pedig már el is kezdődött. Ez nem azt jelenti, hogy végérvényesen eltűnik a magyar felsőoktatásból egy-egy szak, hanem azt, hogy a jelenleginél kevesebb egyetem és főiskola hirdetheti meg ezeket a képzéseket.
Ez már biztos?
Igen, a felsőoktatási államtitkárság már hetek óta tárgyal a profiltisztításról az egyetemek és főiskolák vezetőivel.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Augusztus 18-án újabb egyeztetést tartottak a szakképzés helyzetéről, amelyen Naderi Zsuzsanna, szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár, valamint a minisztérium jogi és szakképzési területének képviselői is részt vettek.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.
