Ausztrál egyetemisták a Mars One kezdeményezés versenyének keretében olyan technológiát terveztek, amely képes lehet lélegezhető levegőt előállítani a vörös bolygó felszínén.
A Mars One nevű hollandiai központú nonprofit szervezet azt tervezi, hogy az 2025-től emberlakta telepeket hoznak létre a Földhöz legközelebb eső bolygón. Az általa hirdetett verseny keretében a világ különböző országainak egyetemistái olyan technológiákat tervezhetnek, amelyek segítéségével valóra válhatna az ambiciózus terv. A legjobbnak ítélt pályamunka felkerülhet a Mars One első - embernélküli - teherűrhajójára, amely az előzetes tervek szerint 2018-ban indulna útnak a bolygó felé.
Josh Richards perthi fizikus, a Mars One egyik kiválasztott telepese a Nyugat-ausztráliai Egyetem 60 hallgatójának segítségével fejlesztette ki a Helena-rendszert, amely a levegő előállítására alkalmas eszköz mellett egy művészeti alkotásokat magában foglaló időkapszulát is tartalmaz. Az alkotásokat a világ számos országából származó közösségi média felhasználók készítették.
A Helena-rendszer napelemek által generált elektromos energiával oxigén és hidrogén molekulákra bontja a vizet - magyarázta a tudós, aki szerint be fogják tudni bizonyítani, hogy a Marsra érkező telepesek a jövőben képesek lesznek lélegezhető levegőt előállítani.
A Helena az egyetlen déli féltekéről érkező ötlet a kiválasztott 10 döntős projekt között. A legjobbnak ítélt ötletek között van egy amerikai eszköz, amely vizeletből állít elő iható vizet, valamint egy brit egyetemisták által készített terv is, amely a marsi növénytermesztést akarja lehetővé tenni a bolygón fellelhető anyagokból építhető üvegházak segítségével.
Josh Richards szerint a Helena-rendszert az különbözteti meg a többi döntős projekttől, hogy egyrészt a telepesek életbemaradásához megkerülhetetlenül fontos problémát képes megoldani, ugyanakkor ezt meglehetősen egyszerű eljárással teszi. A verseny győztesét január 5-én hirdetik ki.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
