Ausztrál egyetemisták a Mars One kezdeményezés versenyének keretében olyan technológiát terveztek, amely képes lehet lélegezhető levegőt előállítani a vörös bolygó felszínén.
A Mars One nevű hollandiai központú nonprofit szervezet azt tervezi, hogy az 2025-től emberlakta telepeket hoznak létre a Földhöz legközelebb eső bolygón. Az általa hirdetett verseny keretében a világ különböző országainak egyetemistái olyan technológiákat tervezhetnek, amelyek segítéségével valóra válhatna az ambiciózus terv. A legjobbnak ítélt pályamunka felkerülhet a Mars One első - embernélküli - teherűrhajójára, amely az előzetes tervek szerint 2018-ban indulna útnak a bolygó felé.
Josh Richards perthi fizikus, a Mars One egyik kiválasztott telepese a Nyugat-ausztráliai Egyetem 60 hallgatójának segítségével fejlesztette ki a Helena-rendszert, amely a levegő előállítására alkalmas eszköz mellett egy művészeti alkotásokat magában foglaló időkapszulát is tartalmaz. Az alkotásokat a világ számos országából származó közösségi média felhasználók készítették.
A Helena-rendszer napelemek által generált elektromos energiával oxigén és hidrogén molekulákra bontja a vizet - magyarázta a tudós, aki szerint be fogják tudni bizonyítani, hogy a Marsra érkező telepesek a jövőben képesek lesznek lélegezhető levegőt előállítani.
A Helena az egyetlen déli féltekéről érkező ötlet a kiválasztott 10 döntős projekt között. A legjobbnak ítélt ötletek között van egy amerikai eszköz, amely vizeletből állít elő iható vizet, valamint egy brit egyetemisták által készített terv is, amely a marsi növénytermesztést akarja lehetővé tenni a bolygón fellelhető anyagokból építhető üvegházak segítségével.
Josh Richards szerint a Helena-rendszert az különbözteti meg a többi döntős projekttől, hogy egyrészt a telepesek életbemaradásához megkerülhetetlenül fontos problémát képes megoldani, ugyanakkor ezt meglehetősen egyszerű eljárással teszi. A verseny győztesét január 5-én hirdetik ki.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
