Ausztrál egyetemisták a Mars One kezdeményezés versenyének keretében olyan technológiát terveztek, amely képes lehet lélegezhető levegőt előállítani a vörös bolygó felszínén.
A Mars One nevű hollandiai központú nonprofit szervezet azt tervezi, hogy az 2025-től emberlakta telepeket hoznak létre a Földhöz legközelebb eső bolygón. Az általa hirdetett verseny keretében a világ különböző országainak egyetemistái olyan technológiákat tervezhetnek, amelyek segítéségével valóra válhatna az ambiciózus terv. A legjobbnak ítélt pályamunka felkerülhet a Mars One első - embernélküli - teherűrhajójára, amely az előzetes tervek szerint 2018-ban indulna útnak a bolygó felé.
Josh Richards perthi fizikus, a Mars One egyik kiválasztott telepese a Nyugat-ausztráliai Egyetem 60 hallgatójának segítségével fejlesztette ki a Helena-rendszert, amely a levegő előállítására alkalmas eszköz mellett egy művészeti alkotásokat magában foglaló időkapszulát is tartalmaz. Az alkotásokat a világ számos országából származó közösségi média felhasználók készítették.
A Helena-rendszer napelemek által generált elektromos energiával oxigén és hidrogén molekulákra bontja a vizet - magyarázta a tudós, aki szerint be fogják tudni bizonyítani, hogy a Marsra érkező telepesek a jövőben képesek lesznek lélegezhető levegőt előállítani.
A Helena az egyetlen déli féltekéről érkező ötlet a kiválasztott 10 döntős projekt között. A legjobbnak ítélt ötletek között van egy amerikai eszköz, amely vizeletből állít elő iható vizet, valamint egy brit egyetemisták által készített terv is, amely a marsi növénytermesztést akarja lehetővé tenni a bolygón fellelhető anyagokból építhető üvegházak segítségével.
Josh Richards szerint a Helena-rendszert az különbözteti meg a többi döntős projekttől, hogy egyrészt a telepesek életbemaradásához megkerülhetetlenül fontos problémát képes megoldani, ugyanakkor ezt meglehetősen egyszerű eljárással teszi. A verseny győztesét január 5-én hirdetik ki.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
A korábbi területfejlesztési miniszter szerint központi utasításról lehet szó. Emlékezetes, hogy a tankerületek által indoklás nélkül elutasított pályázatokból az előző Orbán-kormány alatt volt probléma.
Nyílt levelet tett közzé az MCC egy szülőtől, aki Magyar Péternek és Ruff Bálintnak címezte sorait. Arra kéri a döntéshozókat, hogy a tehetséggondozó programokat továbbra is biztosítsák a mintegy 8000 érintett diáknak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
