Ausztrál egyetemisták a Mars One kezdeményezés versenyének keretében olyan technológiát terveztek, amely képes lehet lélegezhető levegőt előállítani a vörös bolygó felszínén.
A Mars One nevű hollandiai központú nonprofit szervezet azt tervezi, hogy az 2025-től emberlakta telepeket hoznak létre a Földhöz legközelebb eső bolygón. Az általa hirdetett verseny keretében a világ különböző országainak egyetemistái olyan technológiákat tervezhetnek, amelyek segítéségével valóra válhatna az ambiciózus terv. A legjobbnak ítélt pályamunka felkerülhet a Mars One első - embernélküli - teherűrhajójára, amely az előzetes tervek szerint 2018-ban indulna útnak a bolygó felé.
Josh Richards perthi fizikus, a Mars One egyik kiválasztott telepese a Nyugat-ausztráliai Egyetem 60 hallgatójának segítségével fejlesztette ki a Helena-rendszert, amely a levegő előállítására alkalmas eszköz mellett egy művészeti alkotásokat magában foglaló időkapszulát is tartalmaz. Az alkotásokat a világ számos országából származó közösségi média felhasználók készítették.
A Helena-rendszer napelemek által generált elektromos energiával oxigén és hidrogén molekulákra bontja a vizet - magyarázta a tudós, aki szerint be fogják tudni bizonyítani, hogy a Marsra érkező telepesek a jövőben képesek lesznek lélegezhető levegőt előállítani.
A Helena az egyetlen déli féltekéről érkező ötlet a kiválasztott 10 döntős projekt között. A legjobbnak ítélt ötletek között van egy amerikai eszköz, amely vizeletből állít elő iható vizet, valamint egy brit egyetemisták által készített terv is, amely a marsi növénytermesztést akarja lehetővé tenni a bolygón fellelhető anyagokból építhető üvegházak segítségével.
Josh Richards szerint a Helena-rendszert az különbözteti meg a többi döntős projekttől, hogy egyrészt a telepesek életbemaradásához megkerülhetetlenül fontos problémát képes megoldani, ugyanakkor ezt meglehetősen egyszerű eljárással teszi. A verseny győztesét január 5-én hirdetik ki.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
2025-ben alsó hangon legalább 73-76 pontos központi írásbelire volt szükség ahhoz, hogy valaki elmehessen egy fővárosi topgimnázium szóbelijére hatodikban. Az eddig közzétett adatokból látszik, hogy a hatodikosok átlagpontszáma magasabb lett matekból és magyarból, így könnyen előfordulhat, hogy idén még magasabbak lesznek a szóbeli behívási ponthatárok.
A tanulmányi- illetve az érettségi pontok számításánál szakonként előfordulhatnak kisebb eltérések, például, hogy milyen tárgyakat vesznek figyelembe, ezért érdemes még egyszer megnézni a Felvi tájékoztatóját. Összegyűjtöttük, hogy az ELTE melyik karán mire járhat intézményi pont az idei, 2026-os felvételin.
Nem titok, hogy bizonyos művészeti pályákon a megélhetés komoly kihívást jelenthet. Ugyanakkor a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen megszerezhető tudás iránt egyre nagyobb az igény, hiszen a körülöttünk lévő világ minden részlete a tudatos tervezés és a vizuális gondolkodás eredménye. A művészeti képzésekről Kovács Csaba megbízott rektorral beszélgettünk. Az interjú a HVG Diploma 2026 különszámában jelent meg.
Az egyetemisták tájékozódásának segítésére A4-es méretű, nyomtatott infografikákat helyeztek ki a Gödöllői vasútállomásra, Hankó Balázs szerint így már sokkal átláthatóbb lesz a közlekedés.
Fontos kérdésre válaszolunk a 2026-os középiskolai felvételivel kapcsolatban.
Körülbelül 12 ezer tanár és oktatási dolgozó csatlakozott csütörtökön az országos sztrájkhoz a magasabb bérekért. A sztrájk több nagyváros egyetemeit, kutatóintézeteit és állami iskoláit érintette.
Egyre több, a HVG 2026-os százas középiskolai rangsorában szereplő gimnázium teszi közzé, hogy hány pontot szereztek azok a diákok, akik náluk írták a központi felvételit. Mutatjuk a listát.
