Több mint ötven egyetemen szakították meg óráikat az előadók, még az olyan neves intézményekben is megakadt a tanítás, mint az oxfordi vagy a cambridge-i egyetem.
Csütörtökön indult a brit felsőoktatás történetének eddigi legkomolyabb sztrájkja - írja a 444.hu. Az oktatók hónapon át tartó tiltakozósorozatot terveznek, közben pedig több mint 80 ezer diák írta alá azt a petíciót, melyben kárpótlást követelnek a kiesett tanórák miatt.
A tiltakozást az University and College Union nevű szakszervezet irányítja, és az új nyugdíjrendszer miatt tiltakoznak, melynek következtében egy átlagos óraadó közel évi 10 ezer fonttal kevesebb nyugdíjat fog majd kapni a visszavonulása után, mint amennyi eddig járt volna.
Az egyetemekért felelős kormánytag, Sam Gyimah további tárgyalásokra szólította fel az oktatókat, ugyanakkor figyelmeztetett arra is, hogy a diákok megérdemlik, hogy részesüljenek abban az oktatásban, amiért fizetnek.
Összesen 30 egyetem diákjai írták alá a petíciót, melyben kártérítést követeltek. Az egyik tiltakozó diák elmondta, hogy szerinte ugyan az oktatás egy közjó és nem egy árusításra való szolgáltatás, de ha egyszer őt fogyasztóként kezelik, akkor viszont ő is elvárja, hogy visszakapja a pénzét, ha nem kapja meg a szolgáltatást.
Meglepő dolgot tettek a világ egyik legjobb és legrégebbi egyetemén
A University of Oxford, a világ egyik legrégebbi egyeteme 750 millió font (1,01 milliárd dollár) értékben adott el kötvényt extra hosszú, 100 éves lejáratra. Az egyetem történetében először dobott piacra adósságpapírt, amelynek a kamata minimálisan 2,5 százalék feletti. Az 1096-ban alapított intézet eredetileg 250 millió font értékű kötvényeladást tervezett, de ezt az összeget megemelte, miután a kereslet megközelítette a 2 milliárd fontot.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
