Brit felsőoktatási sztrájk: 57 egyetem oktatói gárdája vonul ki az órákról

Több mint ötven egyetemen szakították meg óráikat az előadók, még az olyan neves intézményekben is megakadt a tanítás, mint az oxfordi vagy a cambridge-i egyetem.

  • Eduline
Wikipedia

Csütörtökön indult a brit felsőoktatás történetének eddigi legkomolyabb sztrájkja - írja a 444.hu. Az oktatók hónapon át tartó tiltakozósorozatot terveznek, közben pedig több mint 80 ezer diák írta alá azt a petíciót, melyben kárpótlást követelnek a kiesett tanórák miatt.

A tiltakozást az University and College Union nevű szakszervezet irányítja, és az új nyugdíjrendszer miatt tiltakoznak, melynek következtében egy átlagos óraadó közel évi 10 ezer fonttal kevesebb nyugdíjat fog majd kapni a visszavonulása után, mint amennyi eddig járt volna. 

Az egyetemekért felelős kormánytag, Sam Gyimah további tárgyalásokra szólította fel az oktatókat, ugyanakkor figyelmeztetett arra is, hogy a diákok megérdemlik, hogy részesüljenek abban az oktatásban, amiért fizetnek.

Összesen 30 egyetem diákjai írták alá a petíciót, melyben kártérítést követeltek. Az egyik tiltakozó diák elmondta, hogy szerinte ugyan az oktatás egy közjó és nem egy árusításra való szolgáltatás, de ha egyszer őt fogyasztóként kezelik, akkor viszont ő is elvárja, hogy visszakapja a pénzét, ha nem kapja meg a szolgáltatást. 

Meglepő dolgot tettek a világ egyik legjobb és legrégebbi egyetemén

A University of Oxford, a világ egyik legrégebbi egyeteme 750 millió font (1,01 milliárd dollár) értékben adott el kötvényt extra hosszú, 100 éves lejáratra. Az egyetem történetében először dobott piacra adósságpapírt, amelynek a kamata minimálisan 2,5 százalék feletti. Az 1096-ban alapított intézet eredetileg 250 millió font értékű kötvényeladást tervezett, de ezt az összeget megemelte, miután a kereslet megközelítette a 2 milliárd fontot.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.