Brit felsőoktatási sztrájk: 57 egyetem oktatói gárdája vonul ki az órákról

Több mint ötven egyetemen szakították meg óráikat az előadók, még az olyan neves intézményekben is megakadt a tanítás, mint az oxfordi vagy a cambridge-i egyetem.

  • Eduline
Wikipedia

Csütörtökön indult a brit felsőoktatás történetének eddigi legkomolyabb sztrájkja - írja a 444.hu. Az oktatók hónapon át tartó tiltakozósorozatot terveznek, közben pedig több mint 80 ezer diák írta alá azt a petíciót, melyben kárpótlást követelnek a kiesett tanórák miatt.

A tiltakozást az University and College Union nevű szakszervezet irányítja, és az új nyugdíjrendszer miatt tiltakoznak, melynek következtében egy átlagos óraadó közel évi 10 ezer fonttal kevesebb nyugdíjat fog majd kapni a visszavonulása után, mint amennyi eddig járt volna. 

Az egyetemekért felelős kormánytag, Sam Gyimah további tárgyalásokra szólította fel az oktatókat, ugyanakkor figyelmeztetett arra is, hogy a diákok megérdemlik, hogy részesüljenek abban az oktatásban, amiért fizetnek.

Összesen 30 egyetem diákjai írták alá a petíciót, melyben kártérítést követeltek. Az egyik tiltakozó diák elmondta, hogy szerinte ugyan az oktatás egy közjó és nem egy árusításra való szolgáltatás, de ha egyszer őt fogyasztóként kezelik, akkor viszont ő is elvárja, hogy visszakapja a pénzét, ha nem kapja meg a szolgáltatást. 

Meglepő dolgot tettek a világ egyik legjobb és legrégebbi egyetemén

A University of Oxford, a világ egyik legrégebbi egyeteme 750 millió font (1,01 milliárd dollár) értékben adott el kötvényt extra hosszú, 100 éves lejáratra. Az egyetem történetében először dobott piacra adósságpapírt, amelynek a kamata minimálisan 2,5 százalék feletti. Az 1096-ban alapított intézet eredetileg 250 millió font értékű kötvényeladást tervezett, de ezt az összeget megemelte, miután a kereslet megközelítette a 2 milliárd fontot.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.